Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

**. - 730 1 ~ érthetővé a kötet cimei| Pusztaszertől - a honfoglalás szimbólumától Pusztaszerig - a magyar parasztság uj honfoglalásáig terjedő ezer éves küzdelem és szenvedés szemléltetése. Az egyes szemelvények előtt bevezető jegyzetek találhatók,, a szemelvények után. peéig szükség szerint tárgyi magyarázatok* fogalmak tisztázása, vagy az érintett kérdés további alakulásának ismertetése áll. A jegyzetapparátus igen komoly, gondos munkára vall. Kisebb hibák azonban találhatók a kötetben. Az 1347-es oklevél nem nádori adománylevél, mint ahogy a jegyzetből értelmezhető volna, hanem megerősítése egy régebbi birtoklevélnek. Nem érezzük elég pontosnak azt a megfogalmazást sem, hogy "A jobbágyság felett az államhatalom jelentős részét saját földesura gyakorolta" /35»1./. A tanulók előtt ez a kérdés amúgy is gyakran tisztázatlan. Talán jó lenne a mondat igy: A jobbágyok felett az államhatalom jelentős részét a földesurakból álló hatóság gyakorolta. Nem egész pontos az 1836-os örökváltsági szerződés bevezetésének az a mondata, hogy "Kossuth a haladó liberális reformpolitikusok élén a kötelező örökváltság bevezetését sürgette" /57«l«/> hisz 36-ban Kossuth még messze állt a vezér szereptől! Az 1836-os Ínséget a kapitalizmusáé llemvonásaként tünteti fel a magyarázat

t holott az valószínűleg az akkori nagy szárazsággal függ össze* Nagyon használható az abc rendben közölt kislexikon és a névmutató. A köt'lt végén igen jó kivitelű és jól olvasható fényképanyag található. Kár, hogy Szilágyi Erzsébet oklevelének latin olvasatából egy sor - nyilván sajtóhibából - kimaradt. A latinul tanuló diákok örömmel böngészik néha még az okleveleket is, ha a szöveg latin feloldása és magyar forditása erre lehetőséget nyújt. Általában az az érzésem, hogy nem kell félni a középkori anyag közlésétől sem* A történelem szakkörökben épp a történelemtudomány iránt érdeklődő diákok dolgoznak és ők szivesen foglalkoznak a középkori témákkal is. A másik általános megjegyzés, hogy az anyag jelentős része a parasztság helyzetére és Mozgalmaira vonatkozik, ami az egyoldalúságnak bizonyos veszélyét rejti magában. Jó lenne a jövőben az érdeklődés körét a termelés technikája, a mindennapos élet megismerése, a művelődési, művészettörténeti kérdések irályában kibővíteni* Így nemcsak még szinesebb, hanem még kézzelfoghatóbb és még igazabb képet tudnánk tanulóinknak és az érdeklőd £kn@k bemutatni. Gyapay Gábor - oOo