Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Tájékoztatás a levéltárosok 1965-ben publikált helytörténeti munkásságáról / 708–740. o.

- 728 ­ven akadtak már a század első évtizedében mind Csanád, mind a szomszé­dos Békés, Torontál, Arad és Csongrád megyékben, ahova az urbáriumot a XVIII. század hetvenes éveiben vezették be és utána már a szaporodó lakosság nem tudott a községek határain belül ujabb földterülethez jut­ni. Annál kevésbé jutott föld* mert a birtokos nemesek is rátértek bir­tokaiknak a jobbágy-robot felhasználásval való müvelésére. Az urbéri­ség bevezetése után a jobbágytelek mindinkább osztódott és a lakossé.g szaporodásával nőtt a zsellérek száma. Ezeknek már csak egy lehetőségük volt, éspedig az, hogy a nagykiterjedésű kincstári uradalomban, mint bérlők gazdálkodhattak* Csanád megyében a század tizes és húszas éveiben a lakosság 25 %-át zsellérek alkotják, akik kertésztelepeken az időről-időre megkötött szerződések értelmében főleg dohánymüvéléssel foglalkoznak, A kertész­telepek zsellérlakosságának helyzete a földbirtokpolitikai célok vál­tozása következtében még a kamarai birtokon is bizonytalan. Állandóan a fejük felett lóg a veszély, hogy szerződéseik lejártával azt nem ujit­ják meg, a telepeket fel kell számolni és ők mehetnek, amerre látnak. Pitvaros azon kevés telep közé tartozott, amelyet a Kamara sa­ját kezelésében tartott. A többi Csanád és Arad megyei telepitvénye­ket főleg Erdélyből származó haszonbérlők, örmény tőzserek hivták élet­re. Ezek helyzete a kincstári kezelésben levőknél még súlyosabb volt. Később a béreket emelték és a század közepe felé a terményadót fo­kozatosan pénzszolgáltatássá változtatták. A pitvarosi zsellérek helyzetük megszilárdítása érdekében kez­dettől fogva arra törekednek, hogy a bérelt föld állandó birtokában, ill. használatában maradhassanak* Törekvésükben a nemesi megye támogatja ő­ket, mert ha sikerül úrbéres községgé válniok, a megye is adóztathatná őket. Ügyüket a megye számos, a főkormányszékekhez intézett előterjesz­tésben képviseli - hasztalanul, A Kamara ugyanis nem mondott le a telep­ből származó jövedelem állandó emelésének, sőt ennek érdekében a lakos­ság elűzésének a lehetőségéről. A gazdálkodásukról és adóterheikről szóló fejezetben a tanulmány mind a gabonatermesztésről, mind az állattenyésztésről áttekintést nyu j t. Pitvaroshoz hasonlóan él a többi zsellértelep is Csanád megyé­ben. A század második felében a telepek községekké alakulnak* A kincs­tári földek örökváltság utján ugyan az egykori zsellérek kezébe kerül­nek, de a terhek rendkivül súlyosak maradnak* Akad község, amelyik még az 1950-es években is fizette volna a részleteket, ha közbe nem jön a felszabadulás és nyomában a földosztás, amikor visszavonhatatlanul az őseik által is müveit földek birtokába jut, - 0O0 *•

Next

/
Oldalképek
Tartalom