Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 3. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Simonffy Emil: A Zala megyei úrbéri földkönyvek / 692–703. o.
- 699 A birtokrendezést 1871 előtt is általában minden helység és önálló hadiárral rendelkező puszta határára nézve külön hajtották végre, bár egykét esetben történt összekapcsolás. Együtt rendezlek például Reszneket és Jakabfát, valamint Gyepűt, Kajánföldet és Hobajt* 1871 után a törvény nem engedte meg az összekapcsolást. Ez azonban az egykorú közigazgatási határokra vonatkozott, igy figyelemmel kell lennünk az esetleges határváltozásokra* így különösen a pusztákra kell gondot forditanunk, A rendezés alá vont terület hatá.ra nem mindig egyezett meg a későbbi közigazgatási határokkal* Például Gsentericfapusztát /Alsó- és Felső/, amely később közigazgatásilag részben Nagylengyelhez,, részben Bazitához tartozott, e faluktól külön - a két részt együtt - tagositották. Az Eszterházy-uradalom is Belsősárddal együtt rendezte a közigazgatásilag üesznekhez tartozó Sárberekpusztát. A birtokrendezések nem terjedtek ki a szőlőhegyekre* A szőlőkre más jogszabályok voltak' érvényesek,, mint az úrbéres "földekre vagy az Irtásokra* igy a sssőlő .*» ha nem úrbéres földön telepítették azt urbérezésre nem szorult, A szőlőket nem is tagositották, részleges tagosításukra is csak a XX, század elején került elvétve sor /például a hagyárosböröndi Böröndi hegyet 1911-14-ben tagositották/* A szőlőhegyeket tehát a birtokrendezések során részleteiben nem is mérték fel, területi adataik a birtokkönyvekben is csak összegezve szerepeltek, néha a "haszntalanok" között az utak, vizmosások, a temető stb« társaságában /pl* Nagykutas/. A birtokkönyvekben a földeket jogi kategóriák szerint minősítették* A földek a földtulajdon jogi jellege szerint - a szőlőt nem számítva - közös földekre és egyéni vagy "járt" földekre oszlottak. A közös földeket 1848 előtt általában a majorsági földekkel együtt tüntették fel, az 1850-es években külön, az 1860-as évektől kezdve azon ban rendszerint ismét a földesúr neve alatt szerepelt a felmérési birtokkönyvben. A tagositási birtokkönyvben a volt úrbéresek közösen maradt legelőjét és erdejét elég gyakran a helység birtokaként jegyezték be. "Járt föld"-nek nevezték az egyéni használatban lévő földeket, ebbe azonban nem mindig értették bele a belsőséget. Az egyéni földeknek három kategóriáját ismerték a felmérési birtokkönyvek: nemesi föld, úrbéres föld és irtásföld, Egyes mezővárosokban polgári földekről is beszéltek, ez itt az úrbéres föld helyett szerepelt, A birtokosokat is ennek megfelelően csoportosították a felmérési birtokkönyvekben* A tagositási birtokkönyvek már az úrbéres és irtá.sbirtokosokat együtt tüntették fel, az úrbérrendezés során az irtásföld kategóriába megszűnt, Egy-egy kategórián belül a birtokosokat vagy házszám szerint, vagy nem szoros betűrendben sorolták fel* Ha az úrbéres községnek csak egy földesura volt, akkor gyakran előfordult, hogy a birtokkönyvben nem nevezték meg névszerint, birtokát csak egyszerűen urasági vagy majorsági birtok cim alatt vették fel, A vegyes urbéreskisnemesi faluban a földesurat vagy földesurakat néha külön sorolták fel /pl* Nagykutas/, néha a klsnemesekkel együtt /pl. Salomvár/, Körül-