Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

- 56 ~ /már ti* a Monarchia jövőbeni függetlensége szempontjából illuzionista felfogást/ még Ii§za magyar miniszterelnök is hasonló határozottsággal fogalmazta .meg, " annak ellenére, hogy szinte a háború első perceitől kezdve a Monarchia bomlásának utolsó pillanatáig ő igyekezett leginkább védeni a Habsburg-biroáiüjnat a német befolyás veszedelmes megnövekedésétől, íll*, amikor másra már lehetőség nem volt, legalább annak lát szatától* Kivált a központi hatalmak háborús és békecéljainak definiálása s a kérdésen belül főképp Lengyelország jövendő sorsáiak tárgyalása során derült ki, hogy a Monarchia arany-* ga'bona*- és nyersanyag szállitásokban megnyilatkozó gazdasági ráutaltsága Németországra súlyos politikai követkemzményekkel jár* Az 1915* október 6»-i közös 'minisztertanács* miután á Xyill*.századi Lengyelországnak csaknem egész területe, a központi hatalmak birtokába-jutott* a lengyei kérdést in extenso megvizsgálta* .A nagy hullámokat vetett vita központi gondolata az volt, hogy a Monarchia nemcsak Lengyelország, hanem saját területének, Galíciának lengyel népe ügyében sem tehet egy lépést sem a Német Birodalom tudta nélkül* Stürgkh osztrák miniszterelnök terjedelmes Írásbeli ja-. vaslatot készített

2

'

16

* Buriáji külügyminiszter kérésére arról, hogy miképp képzeli a Monarchia a lengyel probléma megoldását* Ezt az elaborátumot a külügyminiszter megvitatás végett a közös miniszteri konferencia elé terjesztette, hogy azután megküldje Bethmann-Hollweg birodalmi kancellárnak* Az elaborátum részletes elemzésének eredményeképp egyhangúan" alakult ki az a nézet, hqgy a javaslatot át kell dolgozni, mert ez abban a formában, ahogyan a közös minisztertanács elé került, nem fog megfelelni a németeknek* Nem érdektelen a Habsburg-birodalom s Németország viszonya szempontjából, hogy az átdolgozás szükségességét milyen szavakkal fejezték ki: "

ad usum delphini

" kell a munkálatot átstilizálni -m mondották* A leendő szuverén tájékoztatását szolgáló 'iratok, felterjesztések 'jellemzésére szarkasztikusan fogalmazott terminust, gondolom, nem minden önirónia nélkül 'használták a Monarchia politikusai*. Ausztria-Magyarország és a Német Birodalom viszonyának fonákformulája- volt ez* *.•. , Bőségesen találunk a közös minisztertanács jegyzőkönyveiben megnyilatkozásokat.-arra is, hogy e formulába a Habsburg-birodalom vezetői a valóság tudatukban kialakult félelmes képének milyen vonásait sűrítették*. Megint Tisza Istvánt kell idéznem, aki legelsőnek és legvilágosabban mutatott rá arra az 1915 • június 18-i közös miniszteri konferencián, amikor a Monarchiának a háború rohamosan növekvő igényei által meg;ontott gazdasági alapjai helyreállításáról volt szó, hogy hova vezet Ausztria-Magyarországnak a Német Birodalomra való rászorultsága. Szó szerint ezt mondotta: "Deutschland arbeite offehsichtlich darauf hin, dass bei Friedensabschluss allé unsere Verpflichtungen faliig werden, allé unsere Gelderfo.rdernJ.sse sich auf diesen Termin konzentrieren und wir ganz auf Deutschland angewiesen, in ein hilfsbedürftiges Abhángigkeitsverháltnis ^ebracht we^den* Es sei dies auch ein Mit tel zum Zwecke, uns wirtschaftlich von Deuts.hland abhángig zu machen, •*•'' Ausztriában - Tisza szerint - a hivatalos körök tétlenül tűrik, hogy a németek a Monarchia gazdasági önállósága ellen agi-