Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

•-*»• 57 *•* táljának* Pedig látniok kellene* hogy az önállóság feladása elsősorban az osztrák ipart tenné tönkre* "Die wirtschaftliche Eir%ung sei gleichbedeutend mit wirtschaftlicher Abhángigkeit••». Eine Zollunion oder dergleichen bedeute aber nicht nur die wirtschaftliche Abhángigkeit von Deutschland» sondern es würden sich auch die politischen Fol^e-n für misére Grossmachtstellun^ einstellen*

"218* Tisza aggodalmai gyors egymásutánban váltak valóra* Spitzmüller osztrák kereskedelmi miniszter /későbbi közös pénzügyminiszter/ a;z 1916* július' 3**i közös miniszteri konferencián nyomatékosan hangsulyozta

f hogy a Monarchia:suiyos gazdasági helyzetének következményeit a Németországhoz való viszony' szempontjából sürgősen tisztázni kelly "Geradé die staatsfinanzielle und wirtschaftliche Lage .lasse befürchten* dass Österreich*-Ungarn auf handelspolitischem Gebiete* im Verháltnisse zu Deutschland* nlcht über eine Volle Preiheit verfügen werde*"219*„ Á Monarchia gazdasági függetlensége feladásának első állomása az volt* hogy a Német Birodalom betekintést kívánt biztosítani magának a Monarchia belső, főleg gazdasági ügyeibe*

220

* Innen már valóban nem lett Volna messze a két szövetséges hatalom gazdasági téren való egységbe forrásának lehetősége, ill* veszedelme* Az 1^17* ;

május 6-i közös miniszteri értekezlet egyetlen tárgya a Monarchia és Németország gazdasági kapcsolatainak szabályozása volt* A minisztertanács minden tagja tisztán látta* hogy Ausztria-? Magyarország gazdasága a német támogatás nélkül összeomlik* És azt is, világosan látta* hogy a német politika a Monarchiának kényszerhelyzetével Visszaélj, Reális megoldás ennek a súlyos ellenit étnek feloldására nem kínálkozott *- Ilyen megoldást nem is találtak*'Sőt: noha tud* ták* hogy félelmük tárgya szempontjából ezzel magukat áltatják* mégis, a szoros; együttműködés* a németekkel való összetartás mellett foglaltak állást*. Azzal a kétes értékű vigasszal* hogy az együttműködés mindkét fél életérdeke*

22-'-* Pedig már egy évvel korábban, az 1916* július 3-i közös minisztertanácson* amelynek tárgyalásairól fentebb szó volt, , Krobatin hadügyminiszter világosan kifejtette, hogy a német gazdasági segitség igénybevétele esetén a Monarchia önállóan nem fog tudni cselekedni* A németek ui* az önállóskodás legkisebb jelére segítségüket ahhoz a feltételhez kötik, hogy szakembereiket ide küüdhessék, s hogy azok az ügyek v/itelébe beleszólhassanak* Arra, hogy a "fejlődés" során eljutott Volna a Monarchia a teljes gazdasági és politikai függésig a N.ém&t ^^dal©m,tóX^ sőt az.oji. tűi" a námét gazdasági sta^frsxráfca vaJLó bedüeszkedésig, ha a "központi hatalmak összeomlása nem következik be* határozottan lehet következtetnünk az 1917* szeptember 6-15-i közös miniszteri konferencián elhangzottakból* Seidler osztrák miniszterelnök, a németekkel való gazdasági együttműködésről szólván, felpanaszolta, hogy az e tárgyban július és augusztusban folyt tárgyalái* sok alatt a német delegátusok szorosabban akarták a Monarchiát a Etemet 2?? Birodalomhoz kapcsolni* * Ausztria-Magyarország gazdasági és politikai teherbírását messze meghaladták azok a követelmények* amelyeket vele szemben a há-