Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - FIGYELŐ - Merker, W.: A Német Központi Levéltár III. Osztályának jelentősége és feladatai: a legújabbkori iratok feltárása: Archivmitteilungen, 1963. / 561–564. o.

- 561 W

a Mer leér: Á NÉMET KÖZPONTI LEVÉLTÁR III.OSZTÁLYÁNAK JELENTŐSÉGE ÉS FELADATAI A legujabbkori iratok feltárása /Archivmitteilungen, 1963/ ! A potsdami Német Központi Levéltár 19^6. június 1-én történt megalapítása óta a központi állaijidgazgatás I867 és 19^5 között keletkezett levéltári iratanyagának,, az egykori Porosz Titkos Állami Levéltár és a Brandenburgi Porosz Házi Levéltár iratainak őrzésére, továbbá a Némfet Demokratikus Köztársa§ág központi állami és gazdasági szerv^ valamint ezeknek az akkori szovjet megszállási övezetben működött jogelőd szervei iratanyagának levéltári átvételére illetékes. Azóta a központi állami és gazdasági apparátus minden területéről az illetékes közigazgatási irattárak közvetítésével jut el az iratanyag a Német Központi Levéltár III. osztályára. Mig a Német Központi Levéltár történeti osztályai /I. és 11./ lényegében már nem gyűjtenek be iratokat, addig a III. osztály fondjai állandóan növekszenek. Éppen ezért örvend különleges megbecsülésnek a III. osztály nemcsak az állami levéltári területen belül, hanem mindazon állami, társadalmi és tudományos szervek előtt is, melyek a jövőben a munkás-paraszt hatalom levéltári forrásainak felhasználásával kivannak foglalkozni. A III. osztály eddig mintegy 10000 folyóméter terjedelmű iratanyagot vett át a központi állami és gazdasági szervek közigazgatási levéltáraitól. Már csak terjedelmük miatt is elsőként a központi gazdasági szervek fondjait kell emliteni. Ezek az iratok főként az iparügyi minisztériumok 1958-ban történt feloszlatásakor kerültek a Központi Levéltárba. Ezek a fondok - részben 19^7-^-8-ig visszamenően szinte valamennyi olyan iratképző szerv iratanyagából tevődnek össze, mely szervek a Német Demokratikus Köztársaság megalapitása óta a központi iparügyi igazgatás hatáskörén belül alakultak, változtak, illetve szűntek meg. Ide tartoznak még az önálló hatáskörű minisztériumok és államtitkárságok, valamint a hozzájuk tartozó főigazgatóságok, végül állami vállalatok egyesüléseinek, ill. igazgatóságainak iratai is. 1£ központi közigazgatási szervek fondjaiból - hogy az egész osztály anyagának forrásértékét érzékeltethesse - a cikkiró ismertetést ad az annak idején a szovjet megszállási övezetben fennállott Német Mező- és Erdőgazdasági Igazgatóság, valamint a Német Gazdasági Bizottság mellett működő Mező- és Erdőgazdasági Főigazgatóság 19^5 és 19^9 között keletkezett iratairól. Ezeknek az iratoknak a Német Szocialista Egység-