Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - FIGYELŐ - Merker, W.: A Német Központi Levéltár III. Osztályának jelentősége és feladatai: a legújabbkori iratok feltárása: Archivmitteilungen, 1963. / 561–564. o.

- 562 pártnak,és a párttal szövetséges demokratikus erőknek a népi demokratikus forradalom antifasiszta-demokratikus szakaszában követett agrárpolitikája vizsgálata szempontjából igen jelentős a forrásértékük. A Német Mező- és Erdőgazdasági Igazgatóság abban az időben kezdte meg munkáját, mikor a szovjet megszállási övezet valamennyi tartományában megkezdődött a demokratikus földreform végrehajtása. Ezt a főhatóságot működésében a Német Kommunista Párt 19^5. június 11-én kiadott alábbi felhivása vezette? "A junkerek, grófok és percegek javainak, a nagybirtokoknak felszámolása és ezek átadása a háborúban tönkrement és földtelenné vált parasztoknak történő szétosztása végett a kerületi és tartományi közigazgatásnak." A Német Mező- és Erdőgazdasági Igazgatóságnak a Német Központi Levéltárba adott iratanyaga ' 1955 kötetet tesz ki. A demokratikus földreform történetének vizsgálata szempontjából elsősorban a főosztály, illetve földbirtokrendező osztály szervezetében keletkezett iratok jönnek számitásba. A f öldbi'rtokrendező osztályhoz /19^7 óta főosztályhoz/ nagyjában és egészében az alábbi feladatkörök tartoztak: Földreform és agrárpolitika, a földmérésügy központi hivatalának illetékességi, körébe tartozó ügyek, földmunkások ügyei. Fenti feladatköröket a főosztályon belül önálló osztályok intézték. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó "földreform és agrárpolitikai osztály" a feladatoknak megfelelően az alábbi szakkérdésekkel foglalkozott: Általános agrárpolitikai és falukérdés, a földreform gazdasági biztositása és a parasztsegély ügyek, panaszok kivizsgálása, szociál- és kultúrpolitika, statisztika és hirszolgálat. Bár a szakügyek meghatározásaiban történtek változások, az iratanyag származási összefüggése a földrendezési iratcsoporton belül a körülményekhez képest megnyugtató módon kimaradt. A földbirtokrendezési iratanyag 39^ iratkötegből áll.. Ezek részben már 19^5 őszén keletkeztek, legnagyobb részük azonban az 19^619^-9. évekből származik. Ha a kisajátitási és földosztási ügyek 19^5. évi iratait rekonstruáljuk, nem lehet figyelmen kivül hagyni a dolgozó parasztoknak a földreformügyekben benyújtott kereseteit és beadványait. A folyamodványok, köztük a földigénylést tartalmazók is, abból a szempontból is érdekesek, mert kétes esetekben a döntést kérve a tanácskérés esetén a já-