Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

~ 48 szerkezete legjelentősebb -s&e.r?#jia®k »eeha«i7imusát figyeljük, A motivumok, valamint annak elemzése, hogy Berchtold miféle érdekek képviseletében, a társadalom mely osztályának szolgálatában állott és cselekedett ugy, ahogy azt az akták, minisztertanácsi jegyzőkönyvek és más források matatják, nem a mi feladatunk. Nem mintha nem ezek lennének a Monarchia világháborús történetének leglényegesebb problémái, hanem azért, mert ezeknek, hogy ugy mondjuk, primer erőknek munkájában, a szekundér hatások vizsgálatára kell ös szpontősitanunk figyelmünket• - Ami a primer erőket illeti, e helyen legyen elég arra hivatkoznom, hogy a közös miniszteri konferenciák ré.ztvevői, ha nem is egy társadalmi osztályhoz tartoztak, de lényegében azonos érdekeket ,

a &OÍMX&5 tf^adaüa.-osztályokból integrálódó uralkodó osztály érdekeit képviselték, Érdekellentétek, persze, voltak közöttük. De ezek szinte kizárólag az osztrák és a magyar uralkodó osztály érdekellentéteiben sűrűsödtek.186 • A Monarchia közös külügyminiszterének hatalma a közös minisztertanács hatalmi körének rovására nőtt meg* Elsősorban azért, mert ellensúlya, a birodalmi parlamentnek szánt delegációk intézménye, a kiegyezést tető alá hozó politikai erők játékában, olyanra sikerült, ami mindennek volt mondható, csupán parlamenti ellensúlynak nem, A polgári alkotmányosság belső mechanizmusának jellegzetessége, hogy egyik szervének sorvadása gyakran maga után vonja a másik sorvadását, vagy legalábbis eredeti funkciójának módosulását, A delegációkból nem lett birodalmi parlament, s ha néha viták, sőt szenvedélyes viták színhelyévé is váltak, működésük már a háború kitörése előtt akadozván, majd a háború folyamán, főképpen akkor, amikor a dolgok alakulására még befolyással lehetett volna, szünetelvén, az időről-időre felmerülő kérdések megvitatása - diszkurziv eszmecsere formájában - szükségképpen tolódott át a delegációk termeiből a közös miniszteri konferenciák tárgyaló asztalára,187* Ez a. tény, mint később, a közös minisztertanács világháborús működésének megfigyelése során konkréten is látni fogjuk, a Monarchia legmagasabb kormányszerve funkciójának legalábbis módosulását jelentette. A közös miniszteri konferenciák elnöke, a közös külügyminiszter hatalmának a minisztertanács hatalmi körének rovására történt megnövekedése, amelyet főbb pontjaibanaz előző fejezet tekintett át, a dualista .államszerkezet hiányos, nem jol záró, nem massziv voltából következően lehetővé tette, hogy parlamentárisnak szánt keretek között az abszolutizmus korára emlékeztető, vagy valóságosan is abszolutista módszerek érvényesülhettek* A közös külügyminiszter hatalmi körében voltaképpen az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának hatalma nyert konkrét, a dualista államszerkezethez idomult formát* Ferenc József a háború kitörésekor teljesen elaggott már. Utóda, Károly pedig tapasz-.. talatXa*i

r gyakorlatlan ember volt, aki nem egyszer elhamarkodottan cselekedett,, Ferenc József marazmusa és Károly gyengesége, tehát szubjektív okai voltak annak, hogy a császár és király funkciójának abszo^-