Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.
tista maradványai teljes egészükben nem érvényesülhettek az uralkodók személyén keresztül* Ferenc József mindössze kétizben elnökölt a világháború alatt közös miniszteri konferenciákon* Egyik alkalommal, 1914« augusztus 19-én arról volt szó, hogy az akkor fenyegetőnek vélt olasz támadással szemben az osztrák és a magyar fővárost, minthogy a vezérkar véleménye szerint a támadást a Monarchiának az orosz fronton súlyos küzdelmet vivó hadserege feltartóztatni képes nem lenne, erődítményekkel kellene körülvenni*1-^ • Ferenc József a konferencia egy be hívásának célját abban jelölte meg, hogy szeretné megismerni e kérdésben a konferencia résztvevőinek véleményét.189• Hasonlóképpen 1915* március 8án* amikor a Monarchia külügyi vezetése végleg leszámolt az olasz semlegesség illúziójával, az uralkodó ugyancsak.azért hivta egybe a közös minisztertanácsot, hogy informálódjék a Monarchia vezető államférfiáinak a válságos helyzetről kialakított véleménye felől* yo# Ezen a koronátanácson 1 ^ 1 vett elsőizben. részt Károly, akkor még mint trónörökös* Trónralépte után minden jelentősebb konferencián ő elnökölt* így az 1917# január 22-in is, amelynek tárgya a korlátlan tengeralattjáróharc kérdése volt<, Károly azzal nyitotta meg az ülést, hogy.Vilmos császár tőle tette függővé a döntést a tengeralattjárók korlátlan harcbavetése ügyében* "Seine Majestát lege Wert dassaüfi die gegenstandliche Ansicht der Anwesenden zu híSren, bevor Er diesbezüglich einen Entschluss fasse," 192* Az uralkodó elnökletével tartott minisztertanács feladatát Ferenc József Ifes és Károly is szinte csaknem szó szerint abban látta és u gy jelölte meg, mint ahogyanaz önkényuralom éveiben a császári mi- •«,: misztertanácsok feladatkörét és működésének szabályait meghatározó, császári instrukció* ^* E felfogás szerint a miniszterek a korona legfőbb tanácsadói, akiket az uralkodó súlyos kérdésekben meghallgat, mielőtt döntését meghozza* Azt, hogy mennyire az abszolutizmus kora monarchájtlníik hatalmi köre nőtt fölébe funkciójában a közös miniszterta** nácsnak, legvilágosabban az 1917 • március 22-i, laxenburgi események i-* gazolják* Ezen a napon két közös miniszteri konferencia is ülésezett. Az egyiken, amelyet Bécsben, nyilván előbb tartottakl94, mint a laxenburgit, Czernin külügyminiszter elnökölt * Az ülést d*e. 1/2 11-kor nyitotta meg és d,u, 1/2 1-kor zárta be, A Monarchia éhinséggel fenyegető, válságos gabonahelyzetét tárgyalták* A más.lk közös miniszteri értekezleten, amely Laxenburgban ült össze* "^ Károly császár és király elnökölt* A minisztertanács központi kérdése a békekötés lehetősége s annak formája és feltételei voIf,c tak*^ 6 * A vita lényegében arról folyt, hogy Németország keleti, elsősorban lengyel területskra vonatkozó annexiós igényeit elismervén, 1 "', a Monarchia miképp kárpótolhatná magát, a lengyel kérdésnek "austropolnische" Lösungja elejtése esetében, Románia rovására és a Balkánon, A vita során kiderült, hogy a magyar és az osztrák álláspont között : szinte áthidalhatatlanok az ellentétek. Különösen Tisza formulázta igen élesen a maga, ill*, kormánya nézeteit. Úgyannyira,•hogy az uralkodó , kénytelen volt a konferencia végső határozatának kimondása után, pót-
