Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös minisztertanács a világháború korában: irattani és forrástani megjegyzések / 43–114. o.

dom, hogy igy, csaknem teljesen kiemelve társadalmi adottságaiból, s társadalmi feltételeiből, látszatra, mintegy elkülönítve, szinte önmagában vizsgálni a kormányszervek működését, üvegházi kísérlet-számba megy* De részben e sorok Írójának erejét haladta volna meg* részben az adott kereteket feszitette volna szét, ha a Habsburg-birodalom kormányszerveinek működésében időről-időre bekövetkezett változásokat mindig vissza akarta volna vezetni e változások legmélyebb gyökeréig, a társadalmi viszonyok alakulásáig. Az emberek együttélését szabályozó minden institúció érdekek harcából születik meg. így született meg a Monarchia közös minisztertanácsa is. Az államok, társadalmak életét kormányzó, igazgató szervek rendszerint túlélik azokat a politikai helyzeteket, amelyeknek ezek az institúciók objektív megjelenési formái, néha tükrözései csupán*-*-?^. A miénkhez hasonló vizsgálódások célja éppen az, hogy próblálják megállapítani az efféle berendezések történeti szerepét»*77, Az élet intézményes keretei maguk is tényezővé válnak a társadalmi-politikai fejlődésben. Bizonyos erők érvényesülésének lehetőségeit biztosítják, másokénak útját állják,, vagy hatásukat tompítják, A társadalom életét, pontosabban: a társadalom életének külső megnyilvánulásait szabályozó formáknak /a mi esetünkben a legszűkebb értelemben: hivatali szervezetnek/, akár tudatos elhatározások, politikai cselekvések alakították ki, akár a szokásosság teremtette azokat, a társadalom fejlődésében nagyjából az a szerepük, mint a technika un. vívmányainak. ' • A technika tulajdonképpen a társadalmi fejlődés gazdasági alapjának legmozgékonyabb, leggyorsabban módosuló, alakuló eleme. A gazdasági élet fejlesztése során elsősorban mindig a technika tökéletesítésére, meguji-. tására összpontosítják az erőket, A technika jelentősége az emberiség történetében a gőzzel, robbanóanyagokkal stb. hajtott gépek alkalmazása óta viharos gyorsasággal nőtt. Ma még csak a kezdetén vagyunk azoknak a vizsgálódásoknak, amelyek a technikai fejlődésnek a társadalom életére gyakorolt hatását kívánják pontosan megáílapitani. A technikának az egyéb termelőeszközöktől elkülönített tanulmányozásához ''• a technika és társadalom egymáshoz való viszonyának kutatását kell kapcsolnunk. Különösen azoknak az időknek viszonyait, amelyekben a technika haladása külső okok hatására /háború, háborús előkészületek stb.,../ a szokásosnál is gyorsabb üteművé vált.. Mindezt azért bocsátom előre, mert e sorokban a századforduló egyik legszámottevőbb, európai hatalmassága, az Osztrák-Magyar Mon.e.rchialegmagasabb kormányszervének éppen az első világháború korából származó legjelentősebb iratemlékeit teszem tüzetesebb vizsgálat tárgyává* Azokból az évekből, amelyekben a világtörténet folyamán elsőizben a technika addig nem ismert gyorsasággal ugyancsak addig ismeretlen maximális fejlettséget ért el. Ez a felgyorsult fejlődés még a legelasztikusabb, legalkalmazkodóbb államberendezés ügyintézését is súlyos próbára tette, A társadalom magát±&űftbtá'berendezései, igy az államapparátus is, sajátos ügyintézésével, másodlagos, sőt harmadlagos képződménye az emberi társadalom fejlődésének. Talán éppen a legmaradi.bb, változásra, alkalmazkodásra, módosulásra talán éppen a iegke-