Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.

- 451 ­tott rectificatio alkalmával a földesurak tetemes mennyiséget, mint _ne.m úrbéres földet hasitottak le, de még ezután is 2318 hold maradt a zsellérek kezén. Ebből 1364 holdat úrbéres illetőségnek, 954- holdat pedig megváltandó maradványföldnek ismertek el. S igy az 1858. évi ki­mutatás szerint az 555 házas zsellér /nem számitva ide a 170 holdon ülő 96 házatlant/ kereken 2318 holdat mondhatott magáénak 2 % mindeneset­re lényegesen többet, mint amennyit az úrbérrendezés s utána az 1828. évi .országos összeirás rovatai kimutattak. Ez az eset is jó példa az urbáriumban és az országos összeírásban közölt adatok kritikus mérle­gelésének szükségességére. Nem kevésbé érdekes esetre világitanak rá az úrbéri perira­tok, tárgyalási jegyzőkönyvek, a különböző keresetlevelek^ folyamodvá­nyok, vitairatok, a dúnaegyházi zselléreknek földesuraikkal vivott pe­rében-. Csak kuriózumképpen említem meg, hogy az 1828. évi országos ösz­szeirás során a zselléreknél semminő szántó- és rétterületet "nem ta­láltak -^ mivel a község lakossága szerződéses viszonyban volt a föl­desurasággal. Ugyanúgy az I843.évi rovásos összeirásban a: szántó- és rétföldek rovata'üresen maradt és csupán a szőlők területnagysága ke­rült bejegyzésre. 26 A per f olyam ^ n _ szembesítve a felek, illetve kép­viselőik perbeszédeit és vitairatait - kiderült, hogy a zsellérek 337­en Dunaegyházán szőlőiktől eltekintve valóban csak csekély, kereken 141 hold belsőséggel rendelkeztek, de mivel "tulajdon határukban meg nem élhetnek, gazdálkodásukat inkább Fehérben, a kisapostagi Baracs nevű pusztán gyakorolják". 2 ? Ha most a határukon kívüli földterületet is fel­mérjük, ugy a 141 hold helyett tényleges használatukban kereken már 134-1 holdat találunk.. A vita lényegében akörül tört ki, hogy a kisapos­tagi földeket urbérpótló, avagy nem úrbéri jellegű, szerződéses alapon használták-e. Anélkül, hogy most a rendkivül érdekes vitaanyag részle­teibe mélyednénk /ez természetesen nem célja dolgozatomnak/, csupán a végitélet eredményét közlöm. Eszerint a dunaegyházi belsőségek, mint ur­24/­Osszehasonlitási irata ... Bátya helység volt jobbágyai és zsellérei illetőségének. 1858. 25/ V.ö.: Spira: I.m. /Táblázat/ Spira György legújabb tanulmányában is /A parasztsprs Pest megyében a jobbágyielszabaditó forradalom küszö­bén. Pest megye múltjából. Szerkesztette: .Keleti Ferenc, Lakatos Er­nő, Makkai László Bp. 1965.218-219.1./ hiányos adatokat közöl a duna­egyházi és faiszi zsellérek földbirtokterjedelméről. Tudniillik, nem­csak a dunaegyházi zselléreknek volt figyelembeveendő földbirtokuk ­mint erre a szövegben rámutattam -,de a faisziaknak is, akik erdei ir­tásokból alakították ki veteményes kertjeiket és kaszálóikat. /Pest és Nógrád Megye Levéltára, Úrbéri perek. Faisz kg. A közalapítványi szegszárdi uradalom-perirata a község ellen 1842-ből./ 26/ Pest- es Nógrád Megye Levéltára. Úrbéri perek VI. Dunaegyháza /Az 1843. évi rovatos összeirás, mint permelléklet./ 27/ U.o, "Kis-Apostag Urbériségének Védelme volt Földesurai ellen. Készí­tette Válka János", Pest. 1854.

Next

/
Oldalképek
Tartalom