Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.
- 451 tott rectificatio alkalmával a földesurak tetemes mennyiséget, mint _ne.m úrbéres földet hasitottak le, de még ezután is 2318 hold maradt a zsellérek kezén. Ebből 1364 holdat úrbéres illetőségnek, 954- holdat pedig megváltandó maradványföldnek ismertek el. S igy az 1858. évi kimutatás szerint az 555 házas zsellér /nem számitva ide a 170 holdon ülő 96 házatlant/ kereken 2318 holdat mondhatott magáénak 2 % mindenesetre lényegesen többet, mint amennyit az úrbérrendezés s utána az 1828. évi .országos összeirás rovatai kimutattak. Ez az eset is jó példa az urbáriumban és az országos összeírásban közölt adatok kritikus mérlegelésének szükségességére. Nem kevésbé érdekes esetre világitanak rá az úrbéri periratok, tárgyalási jegyzőkönyvek, a különböző keresetlevelek^ folyamodványok, vitairatok, a dúnaegyházi zselléreknek földesuraikkal vivott perében-. Csak kuriózumképpen említem meg, hogy az 1828. évi országos öszszeirás során a zselléreknél semminő szántó- és rétterületet "nem találtak -^ mivel a község lakossága szerződéses viszonyban volt a földesurasággal. Ugyanúgy az I843.évi rovásos összeirásban a: szántó- és rétföldek rovata'üresen maradt és csupán a szőlők területnagysága került bejegyzésre. 26 A per f olyam ^ n _ szembesítve a felek, illetve képviselőik perbeszédeit és vitairatait - kiderült, hogy a zsellérek 337en Dunaegyházán szőlőiktől eltekintve valóban csak csekély, kereken 141 hold belsőséggel rendelkeztek, de mivel "tulajdon határukban meg nem élhetnek, gazdálkodásukat inkább Fehérben, a kisapostagi Baracs nevű pusztán gyakorolják". 2 ? Ha most a határukon kívüli földterületet is felmérjük, ugy a 141 hold helyett tényleges használatukban kereken már 134-1 holdat találunk.. A vita lényegében akörül tört ki, hogy a kisapostagi földeket urbérpótló, avagy nem úrbéri jellegű, szerződéses alapon használták-e. Anélkül, hogy most a rendkivül érdekes vitaanyag részleteibe mélyednénk /ez természetesen nem célja dolgozatomnak/, csupán a végitélet eredményét közlöm. Eszerint a dunaegyházi belsőségek, mint ur24/Osszehasonlitási irata ... Bátya helység volt jobbágyai és zsellérei illetőségének. 1858. 25/ V.ö.: Spira: I.m. /Táblázat/ Spira György legújabb tanulmányában is /A parasztsprs Pest megyében a jobbágyielszabaditó forradalom küszöbén. Pest megye múltjából. Szerkesztette: .Keleti Ferenc, Lakatos Ernő, Makkai László Bp. 1965.218-219.1./ hiányos adatokat közöl a dunaegyházi és faiszi zsellérek földbirtokterjedelméről. Tudniillik, nemcsak a dunaegyházi zselléreknek volt figyelembeveendő földbirtokuk mint erre a szövegben rámutattam -,de a faisziaknak is, akik erdei irtásokból alakították ki veteményes kertjeiket és kaszálóikat. /Pest és Nógrád Megye Levéltára, Úrbéri perek. Faisz kg. A közalapítványi szegszárdi uradalom-perirata a község ellen 1842-ből./ 26/ Pest- es Nógrád Megye Levéltára. Úrbéri perek VI. Dunaegyháza /Az 1843. évi rovatos összeirás, mint permelléklet./ 27/ U.o, "Kis-Apostag Urbériségének Védelme volt Földesurai ellen. Készítette Válka János", Pest. 1854.
