Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.
- 452 béri földek szabadultak fel, a kisapostagi földek azonban nem nyerték el urbérpótló jellegüket /igaz, hogy a földesurak érvelése sem győzött, mely szerint azok majorsági természetűek/, hanem ezeket mint örökszerződésü földeket kellett megváltani. Az egész peranyag egyik érdekessége, hogy felhivja a figyelmet az extraneus lakosság földbirtokviszonyainak vizsgálatára. Ez még sok érdekességet rejteget a kutatók számára. A perdokumentumok közül hadd emeljem itt ki a Combinatoriumokat. Az úrbéri törvényszék által kiküldött biztos, abból a célból, hogy az urbáriumban törvényesen előirt és a későbbi úrbéri vagy adó-, esetleg az 1828. évi országos összeírásokba foglalt úrbéri birtokviszonyokat az adott tényleges állapotokkal összevesse. Összehasonlító Irományokat készitett el.2o E ze k mindenkor három időmetszetben mutatják bé a jobbágyi /zselléri/ birtokviszonyokat, illetve azok változásait . 1* Kiindulnak az úrbérrendezés idején talált helyzetből. Közlik /legalábbis legtöbbször/, hogy az adott helységben hány hold /belsőség-szántó-rét/ jelent egy egész telki illetményt; mennyi a telkek /néha a telkesek/ összes száma és mennyi a telekföldek összes terjedelme a belsőség, a szántó, a kaszáló szerint külön-külön és összesen. Megadják az úrbéres zsellérek számát és felmérik illetmények- 1" nagyságát is. 2. Ezt követi az előzetes felmérés során a birtokkönyvben feltüntetett és hitelesitett adatok közlése. Nevezetesen; a telkes gazdák és zsellérek száma; a birtokukban lévő belsőség-szántó-kaszáló, most már az osztályzat szerinti területnagysága; az úrbéres zsellérek birtokában lévő belsőség /esetleg külsőség/ terjedelme; a nem úrbéres /majorsági vagy éppen vitatott, "kérdés alatti" cimzésü/ zsellérek száma és földterjedelme, bár sok Combinatóriumban ez a rovat teljesen hiányzik; a községi birtok, az extraserialisták birtokainak nagysága; a kiadandó legelő- és erdőterület egy telekre alkalmazott s a jövőben kimérendő mennyisége s a telken kivül inaradvány- vagy irtásföldek terjedelme. 3« Végül a "kihasitási terv szerint kiadandó" cimszó alatt közlik a fent emiitett tételekre vonatkozó s az eljövendő állapotokat tükröző adatokat. A periratoJués dokumentumok forrásértékéről Ami a periratok jelzett fajtáit illeti, ezek elsősorban az ellentétes nézetek, álláspqntok, indokok megismerésére szolgálnak. Szembesitésük - esetleg más forrásokkal való összevetésük - során lehe^ 28/ Soóss I.m.7.1.
