Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.
- 445 mind birtokjogi szempontból a szabályozandó föld- és birtokviszonyok jövendő alakulásának. Mindjárt hozzáteszem; hogy azok valóban ugy alakultak-e a jövőben, mint a tervezet„előre jelezte, természetesen korántsem volt bizonyos, mivel ez a szembenálló felek - ur és paraszt küzdelmének mindenkori eredményétől függött. Rövid tartalma_ Rendszerint három időmetszetre osztva -s ebben hasonlit a Combinatoriumok felosztási rendszeréhez - mutatja ki a rendezendő birtokviszonyokat. a./ Visszautal az urbariumkori állapotokra: közli a földek osztályzatát, az egy telekilletőséghez tartozó belsőség- szántó- rétterület holdszámát, a telkek egykori összes számát és terjedelmét, az úrbéres házas zsellérek számát és illetőségének nagyságát* b./ Mindezt kimutatja az adott, tehát a rendezést közvetlenül megelőző állapotok szerint is. Ezen tul felméri a telki állományon kivüli maradékföldek, esetleg irtások /sőt, ha voltak, uradalmi parasztbérletek/ nagyságát, szétválasztja azokat a majorsági földektől és ezeket is c a\xi5nként mutat ja -ki c./ Megtervezi mindezen földek szabályozásszerinti elosztását, mind határhasználati /hogy kinek melyik határrészen adják ki a birtokát/, mim birtokjogi szempontból, a maradványföldek pénzzel vagy földdel történő megváltásának megjelölésével. Kimutatja a községi földek nagyságát, továbbá a felosztandó legelő /és erdő/ területét, illetőleg azok egy telekre eső holdszámát, az úrbéres házas zsellérek esetében a szokásos 8 zsellért számitva egy telekilletőségre. Forrásértéke Már e rövid tartalmi ismeretetésből is kitűnik, hogy a mérnöki tervezetek és magyarázatok a perdokumentációk értékes forrásai közé tartoznak. Olyan, a XIX. századi agrárfejlődést illető fontos kérdésekre adnak feleletet, -mint pl. az úrbéres telkek számának és terjedelmének, az úrbéres házas zsellérek számának és illetőségének változásai az úrbérrendezést követő évtizedekben; feljegyzik az egész telekhez tartozó belsőség- szántó- rétterület nagyságát, a földek osztályzatát, amelynek ismerete nélkül az úrbéres telekfö}dek tényleges nagyságát - a valóságot leginkább megközelítő pontossággal - felmérni bajosan lehetne. S főleg konkrét számadatokat közölnek az úrbéres telekföldön kivüli maradvány- és irtványföldek mennyiségéről, sorsuk jövendő alakulásáról. Ezen kivül becses adatokat tartalmaznak a legelőfelosztásról is, mert H többek között - ezekből is felmérhetők azok a visszaélések, miket a volt földesurak egykori úrbéreseikkel szemben e téren is elkövettek. Adataikelsősorban az úrbéri birtokviszonyok több mint félévszázados változásait rögzitik papirra a fejlődés különböző szakaszaiban. F ".rrás : '•- :/ ; ku&et azuriDarí foe~ folyásolja az a körülmény, hogy azokat módosításo kkal vagy anélkül fo•
