Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Sándor Pál: Az úrbéri periratok–perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól / 435–459. o.

- 446 gadták-e el az egymással szembenálló felek. Az első esetben létrejött a "barátságos úrbéri egyezség". Az utóbbi esetben megkezdődtek a hoszszadalmas pereskedések a vitatott kérdésekben. F/ Úrbéri egyezséglevelek Sok úrbéri egyezségkötés szövege azzal kezdődik, hogy a felek kölcsönösen kerülni igyekezve a költséges és hosszadalmas, már az elsőfokú birósági fórumon megkezdett további pereskedést, "barátságos egyezség" ut'ján állapodnak meg a birtokrendezés-tagosítás és elkülönitések kérdésében. Ez: természetesen, mint arra régebben is rámutattam, lö korántsem jelentette az egyezségre lépő parasztság érdekeinek és tényleges jogainak csorbitatlan érvényesítését, de az egyes kérdések vitatható volta, nem különben a hosszú pereskedés rá^úkinézve mindig kétséges kimenetele és a még keményebb Ítéletektől való ösztönös félelem érzése, sok esetben /eddig ugy láttam, leggyakrabban egyházi birtokon/ egyezségkötések választására késztette őket. Az egyezséglevelek rövid tartalma Az egyezkedő felek és azok jogi képviselőinek megnevezése. A földek "a Mária Theréziai Urbáriumban olvasható országos osztályzat" -ának, valamint egy egész telekilletmény holdszámokban kifejezett terjedelmének megjelölése, külön jelezve azt a körülményt is, hogy a belsőséget - szántót és a rétet hány D-öles holdakban kell mérni. Az egyezséglevelekben feltüntetik a községben létező volt úrbéres telkek összes számát és ennek, valamint az egész telekre eső holdszámnak Ismeretében a törvényes úrbéri telekföld terjedelmét is. Ezt rendszerint a legelő- és erdőfelosztás mértékére vonatkozó adatok közlése követi: vagyis annak leirása, hogy égy telekre hány hold legelőt, erdőt osztanak majd ki a volt úrbéres jobbágyoknak és a volt úrbéres házas zsellérek összes számának feltüntetésével, minden 8 úrbéres zsellérnek. Megállapítja a remanenciák és irtványok terjedelmét és azok megváltásának vagy visszaváltásának módját és mértékét is. Szó esik az úrbéres házas /és hazátlan/ zsellérek belső /és ha volt/ külső földterjedelméről s az utóbbinak rendszerint mint remanenciának megváltási összegéről is. Megállapitja a községi földek és az extraserialisták birtokának, valamint a káposztás- és kenderföldeknek nagyságát. Lerögzíti, hogy a paraszti és uradalmi földeket hány és melyik dűlőben hasítsák ki. S végül rendelkezik a rendezési és tagositési munkálatok költségének mikénti megosztásáról a volt földesúr és a parasztság között. Az_egyezséglevelek_forrásértéke Ebben aé iratfajtában úgyszólván minden fontosabb adat, ami az urbériségre vonatkozhat, egybegyűjtve bennefoglaltatik. Önmagában is, Parasztságunk .... 95-97.1.