Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Harsányi János–Bőhm Jakab–Benda Kálmán: Látogatás a Hadtörténelmi Levéltárban: Harsányi János őrnaggyal és Böhm Jakabbal beszélget Benda Kálmán / 412–424. o.

- 420 ­- A fehér terrort leleplező iratokat nem kellett összegyűjte­ni. A különböző ellenforradalmi hatóságok; a Fővezérség és a Honvé­delmi Minisztérium iratai, önmaguk leleplezik azt* Ebben az iratban . pl. amelyet Váry Albert főállamügyész küldött 1919* szeptember 24-én az Igazságügyi Minisztériumnak, az áll, hogy a gyűjtőfogházban és a Margit-körúti fogházban 2562 kommunistát tartanak bebörtönözve. A be­börtönzött kommunistákat nem politikai foglyokként kezelték, hanem kö­zönséges bűnözőkként, és ilyenekkel zárták őket össze. Olyan nagymérvű volt a bírósági eljárás nélküli gyilkosságok száma, hogy arra még a Fegyverszüneti Bizottság is felfigyelt. Itt van például Láng István esete. Az iratból megtudjuk, hogy Láng István a Tanácsköztársaság ide­jén a sátoraljaújhelyi, majd a budapesti forradalmi törvényszék mel­lett vádbiztosként működött. A bukás után Nagykanizsán elfogták és Sió­fokra vitték, ahol megölték. A Fegyverszüneti Bizottság érdeklődésére a budapesti ügyészség következő magyarázatát adta halálának. "Siófo­kon október 10-én este, ,.» mialatt Czernkovics főhadnagy és a járőr Láng Istvánt az utcán a Városházára vitte, /az/ futásnak eredt, kifutott a Sió partjára, és a járőrnek 40 lépésről ütánalőtt golyójá­tól találva a Sióba esett, abban eltűnt., holtteste nem került meg." - Az átlátszó véletlenek sorozatának valóban csodálatos ese­te ez. - Ezeket, és az ehhez hasonló gyilkosságokat a Fővezérség uta­sítására követték el. Az iratok tanúsága szerint Molnár László főhad­nagy 1919. augusztus 13-án Pakson felakasztatta Mihalik Gézánét és Wiedemann Antalt, augusztus 14-én pedig Tolnán Horváth és Farkas nevű kommunistákat minden birói eljárás mellőzésével. A törvényesség lát­szatának fenntartásáért elrendelték.^az ügyben a nyomozást, tettére azon­ban természetesen mentséget kellett keresni, hiszen, mint maga Molnár fő­hadnagy is vallotta kihallgatása során: ".., előnyomulásuk alkalmával a veszélyes kommunistákkal szemben követendő eljárásra vonatkozólag maga­sabb helyről kaptak utasitásokat". A tiszti különitmények tagjai nem ve­tették meg a fosztogatást sem. - 1922-ben eljárást inditottak a Prónay különitmény első rohamszázadának főhadnagya, Léderer Gusztáv ellen,aki mintegy 320.000 korona értékű árut vitt el 1919. augusztusában Berger László marcali kereskedőtől. - Szabad egy kicsit ezt az iratot? - A pécsi Honvéd Törvény­szék végzése oldalakon át sorolja föl a Léderer által el­tulajdonított tárgyakat: 2 ló, 2 sertés, I Írógép, 2 hasz­nált, pokróc, 5 kiló cukor, 16 pár harisnya, 2 aranygyűrű, és igy folytatódik ez hosszú oldalakon keresztül. Ez az a Léde­rer, aki később országos hirbe keveredett, amikor feleségé­vel együtt bestiális módon meggyilkolta Kodelka hentesmes­tert? - Ez. A két személy azonos. 1920-ban természetesen őt is fel­mentették a fosztogatás vádja alól, mivel az ellene valló tanukat elfo­gultaknak és megbízhatatlanoknak bélyegezték és mivel tettét - ahogy az irat mondja: "... a kommunizmust követő időben, a magyar faj- és nemzeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom