Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Harsányi János–Bőhm Jakab–Benda Kálmán: Látogatás a Hadtörténelmi Levéltárban: Harsányi János őrnaggyal és Böhm Jakabbal beszélget Benda Kálmán / 412–424. o.

- 421 ­eszme ellen elkövetett cselekmények által felkeltett közelkeseredés és menthető felháborodás hatása alatt követte el,.." Jellemző, hogy a fosz­togatás vádja alól korábban felmentett Léderer lakásán 1925-ben a ház­kutatást végző detektívek milliárdokat erő értéktárgyakat találtak. - 1920 után azonban a hadsereg nemcsak: a különitményesekből 5 ', állt. Róluk, a besorozott legénységről szólnak-e az ira­" : "tok? fíi ••••••-,-- ib. ••• 1 > N - • : ! ríl/n r H í'/vjvUi's- lésöv Li9o r í; ; űiíii JS lóig , ?í< n orifíiEq íaeiJbíiíJ s isi -i ; -* Az ellenforradalmi rendszer hatalmát elsősorban a,, ted ser ég­re alapozta, ennek legénysége azonban a nép fiaiból került ;ki ,; és íkor­zöttük a Tanácsköztársaság emléke még igen élénken élt és hatott.. Ezzel tisztában volt a Fővezérség is, ezért intézkedéseket hozott a besoro­zott legénység ellenőrzésére. 1920-ban arra adott utasítást, hogy "a legénység kijárása csak négyes csoportokban történjék, minden csoport­ba egy teljesen megbízható ember legyen beosztva, aki a többi társalgá­sát, viselkedését, gondolkozásmódját ellenőrizni, és a kommunista ér-> zelmüeket századparancsnokának bejelenteni köteles. n Nyilván a legény-* seggel szemben érzett bizalmatlanság késztette ennek a másik iratnak ra ­szerzőjét, Gömbös Gyulát arra, hogy katonai programot dolgozzon ki.• Ez az irat a totális ,állam megteremtésének egy korai dokumentuma. Egyik szakasza, amelyben nyilván önmagára célzott Gömbös, igy szól: "Jöjjenek, ha kell tirannusok, ki,k parancsolni púdnak, jöjjenek vezérek, kik vezet­ni tudnak...." ):, : 2 3 } ! ! s •••••• • •.'••:..••.. i :• ,:.:•; : : <• H ÍA • i ÍÍ . xe • •• . ú 9 ' •• • ev : : •.. í - Ez az irat mikor kelt? - 1920-ban. - Itt van viszont egy másik érdekes iratköteg 1936­ból, amely Móricz Zsigmondra vonatkozik. Móricz a Pesti Naplóban megje­lent Probléma cimii novellájában a tisztikar léhaságát pellengérezte ki, amiért a .Honvédelmi Minisztérium eljárást inditott ellene. ••.-.. . •. . ; • . . . ri . ' - Mindmegannyi érdekés és jellemző epizód. Mi azonban a szabad­ságharcos hagyományokat kutatjuk most, 0. 1936, tudjuk, a spa­nyolországi polgárháború megindulásának az éve. Erre vonat­kozóan találunk-e itt valamit? '-Fotókópiákat, mikrofilmeket és néhány iratot is őrzünka spa­nyol polgárháborúval kapcsolatban,; Itt ennek az albumnak a fotókópiáját, sok más itt található mikrofilm és kópia mellett, 1962-ben hoztuk haza a lengyel Hadtörténeti Intézet archívumából, 1938 novemberében, amikor a nemzetközi brigádok katonái kénytelenek voltak elhagyni Spanyolország földjét, a XIII, nemzetközi brigád, amelynek kötelékében a magyar zász­lóalj is harcolt, Barcelonában aláírásokkal ellátott diszalbumot nyújtott át Passionariának, Dolores Ibarrurinak. Ebben az internacionalista ön­kéntesek fogadalmat tettek, hogy életük végéig hűek maradnak azokhoz az eszmékhez,amelyért spanyol földön ontották vérüket. Az aláírások között itt látható Szalvai Mihály, Mező Imre, Sebes Imre, Keszőcze Endre,Molnár István és sorra a többi magyar önkéntes neve is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom