Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL - Varga Sándorné–M. Somlyai Magda–Jenei Károly–Karsai Elek: Földreform, 1945: Varga Sándornéval, M. Somlyai Magdával és Jenei Károllyal beszélget Karsai Elek / 408–412. o.

- 411 lémakört ugy lehetne nevezni, hogy szűken vett szakmai nehézségek. Az elsőnél a nehézséget mindenekelőtt az 50-es évek politikai buktatói mélyítették el. A másodiknál, a szakmai problémánál különös nehézséget az okozott, hogy kezdetben, amikor elkezdte ennek a kérdésnek megírását, feldolgozását, a levéltárak rendezetlen állapotban voltak, Az a gyűjtőmunka, amiről az imént beszéltek a levéltáros-kollégák, később indult meg, mint az ő egyéni kutatása. Mi lehetett az oka annak - hogy az 194-5-ös földreform kérdéséhez nem nyúltak éveken keresztül? Mindenekelőtt az, hogy ez az "éveken keresztül" még nagyon rövid időt jelentett. 19^5-től még egy évtized sem igen telt elmondjuk addig, amikor én hozzákezdtem, de a másik oka feltétlenül az,hogy a földreform kérdése mint reform, már ugy sem egyértelmű probléma volt, a földreform, mielőtt meg igazán kifuthatta volna magát, néhányéves működés után,értem ez alatt, hogy a parasztok néhány évig az osztott földön gazdálkodtak, nálunk a mezőgazdaság fejlődése szükségszerűen átfordult a kollektiv gazdálkodás irányába. • Ami már most a tanulmányt magát illeti, a földreform történetének feldolgozását hogyan kezdte meg? • Azonnal országos igényű feldolgozáshoz nem lehetett hozzákezdeni. Ezért az első kisérletem egy falu földreformjának történetét igyekezett feldolgozni. : • Melyik volt ez a falu? Ez Turkeve volt. Turkeve önként kinálta magát arra,hogy azzal kezdjük, egyrészt azért, mert olyan forradalmi öntudattal rendelkező parasztok hajtották végre a földreformot, akik világosan és azonnal megértették, hogy itt miről lesz szó és mit kell tenniök 19^5ben és ez már inkább a véletlennek köszönhető, Írástudó és irásszerető parasztember állott a mozgalom élén

f ami egy történész számára ugyanakkor azt jelentette, hogy irott anyagból is tudott kutatni, volt minek alapján megközeliteni a turkevei földreform történetét* Arra a kérdésre, hogy járt—e azóta Turkevén, Somlyai Magda elmeséli, hogy amikor a kézirat kész lett, nyomdába adás előtt leküidte a turkevei parasztoknak, azoknak, akik részesei voltak, akik megcsinálták a földreformot. Kérte, olvassák el és tegyék meg észrevételeiket. S aztán összeültünk e kézirat közös megbeszélésére. Meg kell mondani, hogy ennek az 1957 nyarai beszélgetésnek köszönhetem, hogy végülis országos összefoglalás is született a földreform történetéből. ügjftttis az a tény, hogy a parasztok ott elfogadták és egyetértettek, helyese/l€&k a kéziratban lefektetett gondolatokat, adták azt a nyugalmat számomra, hogy a megkezdett utón végigmehetek*