Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - LEVÉLTÁRAINK ÉLETÉBŐL. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL - Harsányi János–Bőhm Jakab–Benda Kálmán: Látogatás a Hadtörténelmi Levéltárban: Harsányi János őrnaggyal és Böhm Jakabbal beszélget Benda Kálmán / 412–424. o.
- 412 Hogyan fogadták a résztvevők azt, hogy őket most a történetire megörökiti a történelem számára? Hát erre az izgató kérdésre egy nem várt választ mondok - felel Somlyai Magda -, mert számomra is meglepő volt: egyáltalán nem hatódtak meg attól, hogy én lementem hozzájuk, elébük terjesztettem a kéziratomat és hogy ők bevonulnak a történelembe, nem csak ugy, mint a történelem alkotói, hanem most már a könyvnek lapjain is ott lesznek. Teljes természetességgel szóltak hozzá a kézirathoz, bővitették azt, meséltek a maguk élményeit és valóban - és ezt már azt hiszem, a 45 utáni történetikik pozitívumához tartozik - az országépitő ember nyugalmával és természetességével vették tudomásul, hogy ők bekerülnek egy könyv lapjaira. 19^5-ben néhány hónap alatt három és félezer községben majd 4 millió hold föld jutott a nincstelen magyar parasztság kezére. Az ország területének több mint harmadát mozgatta meg a földreform, 896-ban volt az első, 1945-ben volt a második honfoglalás, s ezt a második honfoglalást örökíti meg a "Földreform 1945" cimü kötet. EMLÉKEZZÜNK REGIEKRŐL Látogatás a Hadtörténelmi Levéltárban Harsányi János őrnaggyal és B ö h m Jakabba 1 beszélget Benda Kálmán "Rajtunk török dul, rajtunk német jár, Tüz-vassal pusztul ország és határ", A kuruc vers ismert sorai jutnak eszünkbe, amikor belépünk a budai vár északi peremén, az egykori Nándor laktanya épületébe. Hazánk földje évszázadokon át hadak útja volt, s most régmúlt vitézek emlékeit keressük és idézzük a Hadtörténelmi Levéltárban, Harsányi János őrnagy, a Lvevéltár vezetője kalauzolásával. - Már maga az épület is, a budai várhegy északi szélén emelkedő egykori Nándor laktanya, sok mindenről mesélhetne, ha kövei beszélni tudnának. A múlt század elején épült és V, Ferdinánd királyról kapta nevét. Idegen, nem magyar katonaság állomásozott benne, 1848-ban honvéd csapatok költöztek falai közé, a hagyomány szerint Kossuth maga is meg^Kossuth Rádió, i965.VII.29 .
