Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Moson vármegye levéltárának története / 340–374. o.

gye részéről, s akkor is csak olyan formában, hogy a kinevezett személynek más feladatkört is el kellett látnia. 18^1-ben ugyanis a főispán a "kancellária igazgatója" címmel Schott Józsefet bizta meg a leveles-tár őrizetével, aki korábbi Írnoki szolgálata mellett másfél évtizeden keresztül már az iratanyagok rendbehozásával foglalkozott, de nevezettnek kellett az archívumai munkálatok végzésén kivül a megyei kancellária működését, folyamatos munkáját is irányítani. Utóbbi megbízatásának a főjegyző felügyelete mellett tett eleget, mig a leveles-'—házban folyó ténykedéseiről a főispánnak volt köteles időrőlidőre jelentéseket tenni, ^ .Első alkalommal 1832 tavaszán adott általános helyzetkép az iratállomány átvételkori állapotáról - a téli hónapok alatt ugyanis nem lehetett a hideg helyiségekben foglalatoskodni - és ugyanakkor közölte elképzeléseit is a több-évi munkát igénylő rendezésekkel, segédlet-készítésekkel kapcsolatosan. Ez a közgyűléshez beterjesztett jelentés már csak azért is figyelemre méltó, mivel támpontokat nyújt arra vonatkozólag, hogy a XIX. század első harmadában milyen iratanyagokat tárolt a Mosón megyei archivum és milyen tervezet megvalósításával kívánta Schott József a levéltári őrizetbe vett irományokat használható, áttekinthető állapotba helyezni. A beadvány részleteit ezért az alábbiakban ismertetem: A közgyűlési jegyzőkönyvek - a dokumentum szerint - az 1668-as esztendővel kezdődnek és egészen 1832-ig terjednek. Az egyes évfolyamok be vannak kötve, az 1809. évi állandó választmány protokollumának kivételével, amely az ellenséges /francia/ megrohanás alkalmával készült ugyan, de még mindig nincs teljesen befejezve, lezárva. A ^jegyzőkönyvekről készült korábbi lajstromok annyira hiányosak /sok esetben a legfontosabb tárgyakat sem emiitik/, hogy gyakran napokig kell vesződni, amig a keresett tételek előkerülnek. Az ide tartozó iratok a protokollumoknál is régebbiek, amennyiben 164-0-től kezdődően megvannak, de rendbeszedésük eddig cs~k 1782-ig történt meg. Az urbarialis irományok helységenkinti szétválasztása befejeződött és a velük összefüggő lajstromok fogyatékosságok nélkül készültek. Az adópénzekről szóló számadások az 1693-as évvel kezdődően folyamatosan rendelkezésre állnak és kronologikus besorolásukban mindezideig nem lehetett hibákat észlelni. A polgári perek anyaga 327» a büntető pereké pedig 67 darabból tevődik öszsze. Az anyagnak ez a része teljesen rendezett állapotban van és a külön elkészített lajstromok is jól használhatók. Ezzel szemben található a leveles-tárban egy eléggé tekintélyes iromány-tömeg /úgynevezett limbus/, amely a legnagyobb keveredettséget mutatja. Ennek az anyagnak a rendberakása és lajstromozása a legsürgetőbb feladatok közé tartozik. Schott József ezek után annak a véleményének ad kifejezést, beadványában, hogy az egész archivum-anyagot időszakokra kell szétosztani és az ezeken belül rendezett, iratfajtánkint elkülönített csoportokról egy-egy összesített főlajstromot /generalia regestra/ volna kívánatos készíteni. Az időszakok évkoréit illetően a javaslat a következőket tartalmazta: I./164-O-től 1786-ig/ minthogy a jegyzőkönyvek latinul