Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Moson vármegye levéltárának története / 340–374. o.

- 351 vannak vezetve, a főlajstromot is deák nyelven kellene összeállítani/, II./1786-tól 1790-ig/ ezekben az esztendőkben ugyanis Mosón megye a szomszédos Győr megyével volt egyesitve? a jegyzőkönyvek német nyelvűek, a közgyűlésnek kell eldöntenie, hogy milyen nyelven készüljön a főlajstrom/, III./1790-től 1806-ig/ a protokollumok ugyanis addig vannak dekául vezetve/, IV./ 1806-től 1829-ig/ ezek a jegyzőkönyvek már magyar nyelvűek, a főlajstrom is igy készülhetne/ és az V./ 1830-tól kezdődően folytatódnék olyképpen, hogy innen számitva 10 évenkinti szétbontással kellene az egyes szakaszokat kialakitani. Az előterjesztés befejező részében a kancellária igazgatója még azt is javasolta, hogy a szakaszok szerint készitendő generális regesztrumok /repertóriumok/ mintájára, különleges gyűjtő-könyveket is fel lehetne fektetni, amelyek a felsőbb fórumoktól érkező rendeleteket és a vármegye által kiadott statútumokat tartalmaznák, - a lajstromozások sorrendje tekintetében pedig az V., majd a IV. szakaszba tartozó anyag feldolgozását vélte a legsürgősebbnek, mivel az iratkeresések és csatolások a XIX. század fordulója utáni sorozatokban fordulnak elő a leggyakrabban. A közgyűlés a plánumot részleteiben is elfogadta és igen "célirányosnak" tartotta, de határozatába belefoglalta, hogy a rendek megitálése szerint ezt a nagy munkát egy ember még a legnagyobb szorgalom mellett sem tudja elvégezni, s ezért kérik a főispánt, hogy a legközelebbi tisztujitás alkalmával nevezzen ki még egy kancellistát, aki szabad idejében segédkezhetne a levelestári lajstromozásokban. Schott József beadványában a felhalmozódott, hasznavehetetlen papírokra vonatkozólag is utasitást kért a generális kongregációtól, igy az emiitett határozat ezzel a kérdéssel kapcsolatosan is tartalmazott észrevételeket. A tagság ugyanis kimondotta, hogy a szükségtelen irományokat is előbb rendbe kell szedni, s csak ha a helyszerzés feltétlenül megköveteli, lehessen ezeket kiselejtezni, de ebben az esetben is külön választottságnak kell arról döntenie, hogy a kirostálandó anyag nem sérti-e másoknak az érdekeit és hogy milyen módon történjék az anyag megsemmisítése. Mosón megye egyébként nagy előszeretettel küldött ki bizottságokat a legkülönbözőbb ügyek kivizsgálására, illetve egyes részfeladatok elvégzésére. 1832-ben pl. külön választmány alakult azzal a céllal, hogy az archívum biztonságosabb elhelyezése ügyében felmérje a kínálkozó lehetőségeket, 44 A bizottság nevében - néhány hónap elteltével - az I. alispén tájékoztatta a közgyűlés tagjai az eljárás eredményéről, mely azzal a megállapítással zárult, hogy a vármegye által használt épület szűkössége folytán sehogy sem alkalmas a belső átalakításokra, ellenben mindent el kellene követni abban az irányban, hogy a Comitatus Mosoniensis egy tágasabb és minden hivatal megfelelő elhelyezésére módot nyújtó székház birtokába jusson. A kiküldött választmány véleménye szerint Károly főherceghez kellene folyamodni ebben a kérdésben, aki valószínűleg hozzájárulna ahhoz, hogy a kapucinusok hajdani klastromát a megye cserébe kapja jelenlegi házáért, sőt bizonyára külön összeget is felajánlana, ha ezt a düledező kolostori épületet a vármegye közönsége a "közjó" céljai-