Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Moson vármegye levéltárának története / 340–374. o.

-•347 ~ aláírásával; ezekbe kell azután folytatólagosan bevezetni a későbbi igazolt nemeseket is; a közgyűlési jegyzőkönyvek nagyobb hitelessége érdekében a protokollumokat össze kell fűzni, illetve be kell köttetni és minden egyes gyűlés anyagát a nótáriusnak, valamint az alispán-* nak pecsétjével és aláirásával el kell látnia; a jegyzőkönyvekben történő változtatások esetén - a hitelesítés előtt - az eredeti és a változtatott szöveget is be kell mutatni a közgyűlésnek; a vármegyének végül olyan értelmű határozatot kell hoznia, hogy a jövőben a töredékjegyzőkönyvek is feltétlenül megőrzendők.31 Az elvégzésre váró feladatok vonalán tehát nem volt hiány, a munkálatok megkezdése szempontjából azonban fennakadást okozott az a körülmény, hogy a leveles tár megbízott őre és gondozója, Skultéty Mihály főjegyző éppen akkor lett a kir.tábla ülnöke s igy átmenetileg tulajdonképpen senki sem látta el a szükséges teendőket. A megye közgyűlése ugyan elrendelte, hogy a távozó főjegyző küldöttség jelenlétében adja át az iromány-anyagot Noszdroviczky Miklós első aljegyzőnek, 32 ü

e az egykorú feljegyzések tanúsága szerint erre az ismételt sürgetések ellenére sem került sor, s amikor a generális kongregáció a jegyzői hivatalt már jelentéstételre hivta fel ebben az ügyben, a válasz akként hangzott, hogy a notariátus személyi létszámának csekélysége miatt csak két kancellista, vagy diurnista rendelkezésre bocsátása mellett tudná az átadást-átvételt lebonyolitani33

í _ ^ közvetlenül később tett intézkedések mindenesetre arra mutatnak, hogy a sok huzavona után a királyi biztosság is megelégelte a sorozatos halogatásokat, bár végeredményben saját maga sem tudott érdemlegesen dönteni az archívum további sorsát illetően. Győry Ferenc főispán ugyanis először felhívást küldött a megye alispánjához, hogy az összes levéltári iratokat összekötegelve, sorszámozva és hajdúk őrizete mellett egy dunai hajón Győrbe kell szállítani, sőt több izben sürgette ennek végrehajtását a mosoni rendeknél, 34- de amint kiderült, hogy az egyesitett megye hatósága a győri iromány-anyag elhelyezésével kapcsolatban is komoly problémákkal küszködik, a későbbi rendelkezések már arra irányultak, hogy mégis helyben kell gondoskodni a Mosón megyei archívum rendbeszedésérőj. Az időközben felgyülemlett különböző iratfajták, jegyzőkönyvek és egyéb mellékletek áttekinthetősége, hozzávetőleges használhatósága érdekében mindenekelőtt lajstromozási munkálatokat kellett megkezdeni. A feladatok végrehajtására külön választmány alakult, amely megállapította az eljárás módszereit, felvette a szükséges munkaerőket /négy napidijast/ és öt hetenkint jelentéseket terjesztett be az alispánnak a lajstromba foglalások előrehaladásáról.35 Az utasítások legalábbis ilyen formában rögzítették a deputáció kötelezettségeit, de szinte bizonyosra vehető, hogy a II. József-&3alkotmánysértő s a megyei önkormányzat korlátozására is törekvő reformintézkedések miatt elkeseredett rendiség közömbössége, nemtörődömsége ezekben a vonatkozásokban is érvényesült. Erre mutat egy 1788-ban kelt felsőbb rendelkezés, amely a tervbe vett lajstromozások ellenére - két esztendő múlva is - a levéltár rendezett állapotba való helyezését sürgette, de még inkább az a közgyűlési határozat, amely 1791-ben, tehát már a jozefinista rendszer bukása után Iá-