Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Lengyel Alfréd: Moson vármegye levéltárának története / 340–374. o.
- 34-6 A mély hallgatás oka persze azzal magyarázható, hogy a leltározás befejeztével a további munkálatokra /lajstromozás, rendbeszedés/ már nem került sor és ezt a mulasztást tanácsosabb volt elkendőzni. Arra viszont a generális kongregáció tagjai is számítottak, hogy e téren a követelmények inkább növekedni fognak s ezért a saját kezdeményezésére fogadott fel a vármegye alispánja két Írnokot és felhivta a jegyzői hivatalt, hogy tegyen előtérjeszitést a leveles tárban lévő irományok lajstromozása tárgyában.2? A munkálatok tényleges megkezdésére vonatkozólag ismét hiányoznak az adatok, de feltételezhető, hogy csak igen vontatottan mehetett a részletes nyilvántartásba vétel, különben nem jelent volna meg /1777-ben/ egy olyan értelmű felsőbb utasitás, hogy az archivumok lajstromozási munkádra kötelezni kell a vármegyei, illetve városi jegyzőket. 178l-re azonban már mindenképpen befejeződhettek ezek a müveletek, mert amikor a Helytartótanács ugyanebben az évben Mosón vármegyét is felszólította a levéltári állapot ismertetését szolgáló jelentés felterjesztésére, a közgyűlés •* megkésve bár - a következőket jelentette válasziratában: a megye leveles tárában őrzött anyag /beleértve a legrégibb irományokat és jegyzőkönyveket is/ regisztrálása megtörtént, sőt az ordinarius nótárius a sorozatokat, protokollumokat indexekkel is ellátta; kivételt képeznek azonban az 1693.> 1702. és az 1703. évi közgyűlési kötetek, amelyek a Rákóczi-féle felkelés idején elkallódtak és azóta sem kerültek elő. ^8 jjz a hivatalos közlés mindenesetre már haladást jelentett a múlttal szemben, amennyiben az anyag használhatóságát megkönnyítő, konkrét feladatok elvégzéséről számolhatott be a felettes hatóságnak. II. József trónra lépésével egyébként uj szakasz kezdődött igazgatási és levéltári vonalon egyaránt, főleg 1785-től kezdődően, amidőn a Győr megyével egyesitett megyehatóság élére Győry Ferenc főispán és egyben királyi biztos került, aki működését - többek között - azzal kezdte, hogy az alispáni pecséteken kivül a két megyei levéltár kulcsait is magához vetette. 2 9 A közvetlen ellenőrzésekre igy természetesen bármikor fennálló.; a lehetőség, függetlenül attól, hogy az archivumok állapotáról már előzőleg tájékozódást szerzett a kerületi biztosság a vármegyei főjegyzők jelentései alapján* 3o A helyzet ugyanis az volt, hogy az ország különböző részeiből befutott jelentések semmiképpen sem elégítették ki a Helytartótanács illetékes osztályát. Még ugyanabban az esztendőben Mosón vármegyéhez is leérkezett a levéltár rendbeszedésére és a jegyzőknek az őrzött irományanyaggal kapcsolatos felelősségére vonatkozó utasitás. E leiratában a Helytartótanács leszögezte, hogy a levéltár állapota és jegyzőkönyveinek állása zilált képet mutat, s ezért elrendelte az alábbi szabályok, előírások pontos betartását: A levéltárban csak esküt tett és arra alkalmas egyének dolgozhatnak a regesztrálásnál, az elenchusok készítésénél, mégpedig a nótárius engedélye, ellenőrzése és felelőssége mellett; ha nincsenek hiteles nemesi kataszterek, akkor készíteni kell ilyeneket, ellátva azokat a vármegye pecsétjével és az összes, illetékes tisztségviselők
