Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 330 • megyében. Októberben egy vagon só is érkezett az igért négy vagon helyett. Novemberben 111 mázsát, decemberben 43 mázsát osztottak ki a lakosságnak. 1127 A sót burgonya és kukorica ellenében vették át a községek és az egybegyűlt terményeket a megye és a város üzemi dolgozóinak ellátására fordították. Októberben fejenként 5 dkg só jutott, mig a későbbi hónapokban valamivel több, de természetesen ez is kevés volt. Az év végéig nem kapott-a vármegye petróleumot, gyufát is csak fejenként két dobozzal, cukorkiosztás pedig egyáltalán nem volt. Szeptemberben a csecsemők részére érkezett 100 q krumplicukor és később a betegek részére is nagyon csekély cukormennyiséget juttatott a népjóléti miniszter. Szappant csak a bányászok, kisebb • mértékben az üzemi munkások kaptak 194-5 végén. Akadozott a tej ellátás is, és csak a hároméifen aluli gyermekek kapják. A. megye területén hét vajüzemet létesítettek, amelyek a szovjet hadsereg ellátására dolgoztak, mig a fölösleges tejet a fővárosba szállították, 113/ A községekben 194-5 aratása után gazdasági emelkedés nem mutatkozott. A főváros kétezernyolcszáznégy szarvasmarhát adott Fejér megyének, de 19^5 őszén az állatok csereértékeként követelt élelmiszert a gazdák átadni nem tudták./Az állatok többsége száj- és körömfájásban szenvedett és fokozatosan elhullott./ A közellátási kormánybiztos egyik jelentésében megjegyzi, hogy tudomása van arról, hogy a vasutvonalak mentén lévő falvakból kisebb mennyiségekben több tonna élelmiszer szivárog fel a fővárosba, ugyanakkor más falvak lakossága nem volt képes részt venni az állat-terménycsere akcióban, mivel sem 1945 aratása után, sem pedig az őszi termények betakarítása után nem rendelkeztek elegendő készlettel. 194*5 végén a vármegye vezetői tudták, hogy a későbbiekben közellátási szempontból még nagyobb nehézségek is előfordulnak. így azzal számoltak, hogy az esetleges be nem jelentett, de hatóságilag felderített terménykészletek lefoglalásával, a fejadagok leszállításával sikerül a vármegye ellátatlanjait a következő év aratásáig eltartani. 114-/ 3S 3€ 36 Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottsága első közgyűlését 194-5. augusztus 16-án tartotta, ahol első pontként Szabó István főispáni kinevezésének tudomásul vétele szerepelt. Felolvasták a Magyar Közlöny 25* számában megjelent főispáni kinevezést, amely szerint a főispán a két törvényhatóság terUletén a közellátási kormánybiztosi teendőket is ellátja. A főispán a vármegyei adminisztráció további építését tűzte ki célul. Székfoglaló beszédében - amelyben sok közhelyet használt ~ a tisztviselők politikai magatartását a legfontosabb szempontok közé sorolta, mivel ezeknek a magatartása garancia is egyben a sikeres építőmunkában. Olyan vezetőkre van szükség - hangoztatta akik a rájuk háruló feladatokat eredményesen megoldják. A közgyűlés második pontjaként a megyei Törvényhatósági Bizottság megalakulása szerepelt. Az 1030-194-5; sz, M;E; rendelet l.§. értelmében a vármegyei törvényhatósági bizottságba a régi bizottsági tagok számának negyedrésze küldendő.- A rendelet a vármegyei Nemzeti Bizottságokat hízta meg,