Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 331 ­hogy a pártok és szakszervezet által küldendő tagok arányszámát álla­pítsák meg. Fejér megye Törvényhatósági Bizottsága 1945 előtt 315 tag­ból állott. Ennek egynegyede 78, azonban a megyei Nemzeti Bizottság. 80 tagot jelölt a megyei bizottságba, melynek összetétele a következő: MKP 14, SZDP 14, Nemzeti Paraszt Párt 14, Kisgazda Párt 25, Demok­ratikus-Polgári Párt 2, Szabad Szakszervezetek 11. A Nemzeti Bizott­ság ezenkivül még 20 póttagot is jelölt, akiket a fenti arány szerint delegáltak a pártok és a szakszervezet, /az MKP 3, SZDP 3, NPP 3,' Szakszervezet 3? Demokratikus Polgári Párt 1, a Kisgazda Párt pedig 7 személyt küldött póttagnak a bizottságba/. A rendes és póttagok meg­bízólevelét megvizsgálták, igy a' bizottság összehívását, majd megala­kulását szabályszerűnek tartották. Ezután kiegészítették a bizottsá­got: a megyei rendőrfőkapitány, a pénzügyigazgató, az államépitésze­ti hivatal főnöke, a gazdasági felügyelőség vezetője, a tankerületi főigazgató, a tanfelügyelő, a törvényhatósági állatorvos, az OTI ügy­YBtétOj a számvevőség főnöke, az erdőigazgatóság vezetője, a taní­tóegyesület elnöke szakszerűség képviselete címén, az alispán, a fő-. jegyző, a másodfőjegyző, a tisztifőügyész, az árvaszéki elnök, a tisz­tifőorvos, a járási-főjegyzők, az árvaszéki ülnökök hivatalból lettek t tagjai-a bizottságnak. Ezen a közgyűlésen létrehozták az igazoló vá­lasztmányt , a kisgyülést, a kijelölő választmányt és a közigazgatási bizottságot. Hangoztatták, hogy az alispáni állást a Nemzeti Bizott­ság jelölése ellenére is választás utján kívánják betölteni. Két pá­lyázó, Szirbik Ferenc és Thaisz Andor kérvényét tárgyalták a közgyű­lésben, és 45:25 szavazat ellenében dr Szirbik Ferenc, a Nemzeti Bi­zottság által az alispáni hivatal élére korábban kinevezett személy lett az alispán. A vármegye főjegyzője, dr Bratán István, a tisztifőügyész pedig dr Barabás Ferenc lett. Betöltötték a másodfőjegyzői, a három vár­megyei aljegyzői állásokat is. Ezután a vármegye öt járása élére válasz­tották meg a főjegyzőket. Ezekre az állásokra 25 pályázati kérvény ér­kezett a közgyűléshez. A titkosan megejtett szavazás során a főispán által korábban kinevezett járási főjegyzők kapták meg a szavazatok több­ségét, s igy a váli járásban Wagner Varsányi Géza, az adonyi járásban Kun Gábor, a központiban Móder József, a móri járásban Mayer Lajos, a sárbogárdi járásban pedig Holló Elek kinevezését hagyták jóvá a tör­vényhatósági bizottságban. Megállapították, hogy Mayer főjegyző kivételé­vel a járások vezetői megfelelő képesítéssel nem rendelkeznek, ezért a ké­sőbbiekben feliratban kérik a belügyminisztert, hogy számukra a képesíté­si kellékeket engedje el, A járási aljegyzői állásokra hat jelentkezp volt, de a kijelölő választmány közülök egyet sem jelölt. Igy az aljegy­zők választását a következő közgyűlésre halasztották. A közgyűlésen a Kisgazda Párt támadta a két' munkáspártot, a Szakszervezetet, valamint a Nemzeti Parasztpártot, mivel szerinte ezek a Kisgazda Párt ellen dolgoz­tak azzal, hogy nem tartották be a Törvényhatósági Bizottságba küldött tagok számával a korábbi pártközi megállapodásokat. Különösen nehezmé­nyezték, hogy a járási főjegyzők választása alkalmával egyetlen kisgazda­párti jelöltet sem sikerült ezekre az állásokra juttatni. Az elnöklő fő­ispán vitát kezdett a kisgazdapárti küldöttek felszólalóival, és ebben a baloldali pártok egységesen támogatták. Szirbik alispán felszólalásá­ban hangoztatta, hogy a pártközi megállapodások a demokrácia kifejlődése szempontjából lényegesek, de kifejtett^, hogy a Törvényhatósági Bizott­ság megalakulása előtt a Kisgazda Párt vezetőségével 15 alkalommal tár­gyaltak, mig végül megegyeztek a küldöttek arányszámában. A megye második 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom