Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 324 táskorét betöltötte'a Nemzeti Bizottság,'s az elöljáróságot semmiféle ügy elintézésébe nem vonták be,RáckereáZturöji psdig a Nemzeti Bizottság első feladata a községi biró és vezetőjegyző elmozditása volt, majd az újonnan megválasztott vezetőjegyző és a megbizott községi biró által vezetett közigazgatást a Nemzeti Bizottság szoros felügyelete alá helyezték. Sárbogárdon a község örökös időre megválasztott főjegyzőjét népellenes magatartása miatt mozdították el hivatalából és dr.Czovek András volt segédjegyzőt a Nemzeti Bizottság megalakulása napján, 194-5 április 7-én vezető jegyzővé kinevezték. Pusztavámon ja Nemzeti Bizottság ugyancsak ellenőrizte a közigazgatási szakemberek tevékenységét, mivel a bizottság tagjai nem biztak meg a régi szakemberekben. Alapon a régi közigazgatás szakemberei felajánlották segitségiiket a Községi Földigénylő Bizottságnak, de a pártok vezetői és a Nemzeti Bizottság ezt nem fogadták el. Soponyán a Nemzeti Bizottság a községi elöljáróságot nemlétezőnek tekintette, a volt vezetőjegyzőt csak Írnokként alkalmazta a községházán. Kisapostagról a községi tisztviselők 194A. november végén elmenekültek, igy április 22-ig a biró vezette a közigazgatást. Amikor . a szomszédos faluról, Baracsról a segédjegyzőt sikerült az apostagi községházán munkába állitani, a baracsi Nemzeti Bizottság csak fél napi munkaidőt engedélyezett neki Kisapostagon, mig a többi munkaidőt a baracsi községházán kellett eltölteni, 100/ A bizottságok arra a vármegyei utasitásra hivatkoztak, amely a régi közigazgatási tisztviselők igazolását és a képviselőtestületek újraválasztását elrendelte, valamint ezzel egyidőben a képviselőtestületek hatáskörét a Nemzeti Bizottságokra ruházta. Ez a megyei rendedet május 4-én kelt, és hangsúlyozta, hogy a községi közigazgatás zavartalan menete az egyik legfontosabb közérdek. A tisztségek viselésére azonban csak azok alkalmasak, akiknek korábbi magatartásuk, politikai beállítottságuk a múltban nem sértette a nemzet érdekét. Az alispán szükségesnek tartotta a Nemzeti Bizottságok figyelmét felhívni arra is, hogy a NB a demokratikus pártok helyi szövetsége, és mint politikai szerv nem tartozik a községi közigazgatás szervei közé. Ugyanis egyes helyeken az elöljáróság tagjai a Nemzeti Bizottságra önként átruházták tisztségüket. Rácalmáson április 10-én a község birója adta át a Nemzeti Bizottság elnökének hivatalát. Ezek azonban kirivó példák. Szinte az e^gész megyében a Nemzeti Bizottságok arra törekedtek, hogy uj elöljáróságot hozzanak létre. Még április elején uj képviselőtestület alakult Tabajdon, Tordason. 101/ Azokban a községekben, ahol a Nemzeti Bizottságok a vármegyei utasításnak megfelelően . létrehozták a képviselőtestületet, amely a község vezetőjegyzőjét és bíráját megválasztotta 5 ott a közigazgatás igen zökkenőmentesen dolgozott már az első napoktól kezdve. A demokratikus átalakulás első népi szervei a községekben a Nemzeti Bizottságok voltak. Tevékenységükkel sokirányú teendőik mellett a közigazgatás újraszervezésében, majd annak ellenőrzésében is igen pozitiven tevékenykedtek,, 102 Soraikban megyeszerte megtaláljuk azokat, akik a Tanácsköztársaság idején különféle tisztségeket viseltek. Ezek politikai tapasztalataikkal segítették a bonyolult kérdésekben kétségtelenül még nehezen eligazodó bizottságokat. Tácon és Kislángon a Nemzeti Bizottság elnöke jó ideig az 1918-1919. évi forradalmak emlékezete alapján Nemzeti Tanácsnak hívja a bizottságot, és következetesen mint a tanács elnöke levelezett. 103/