Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 323 pártok delegáltjai. Április 14-én kelt alispáni utasítás hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok, valamint a Szabad Szakszervezet delegáltjai alakitsák meg a Nemzeti Bizottságokat, de ha a községekben a pártok riem működnének, akkor a pártonkivüliekből kell a bizottságot létrehozni, és azokat később a megalakuló pártok delegáltjaival felváltani. A közigazgatásnak szerepe volt a demokratikus átalakulás legelső teendőinek elvégzésében is

e A szovjet csapatok jelenléteiis biztositotta, hogy az egykori Horthy-rendszer tisztviselői a demokratikus átalakulás kezdeti lépéseit megtegyék. Ekkor ugyanis nem volt alkalom és mód arra, hogy a burzsoá elemek a közigazgatáson belül soraikat rendezzék, és esetleges szovjetellenes vagy akár antidemokratikus intézkedéseket tegyenek, A felszabadulás után azonnal megkezdődött a demokratikus pártok szervezeteinek kiépitése a megye legtöbb községében. Április elején megindult a földigénylési eljárás. A demokratikus erők összefogása 19^5 tavaszán olyan nagymérvű volt, hogy velük szemben bármilyen ellenállás eredménytelen lett volna. A pártok közül elsőnek a kommunisták hozták létre szervezetüket: Székesfehérváron 1944. december,végén 98/ és Ercsiben is február derekán. 99 / Áprilisban, különösen a hónap végén, a munkáspártok, de a Kisgazda Párt is a legtöbb községben megalakult. Volt néhány község azonban,ahol csak Kisgazda Párt létezett, de az elpusztult falvakban április végén még semmiféle párt xmi alakult május elején sem. Ezekben a községekben a Nemzeti Bizottságot a pártonkivüliek alakitot. ták meg. 1945.április 10-ig Rácalmáson a kommunistáknak, a szociáldemokratáknak és a Kisgazda Pártnak volt szervezete, Pusztaszabolcson még május 17-én is csak ez a három párt működött. Április végén Tárnokon még csak a Kommunista Párt létezik* Gárdonyban, Dinnyés pusztán hasonlóan működtek pártok, de konkrét adatunk nincs arra vonatkozóan, hogy május l-ig milyen pártok hozták létre szervezeteiket. Inotán április 25-ig csak a Kisgazda Párt alakult meg, igy a Nemzeti .Bizottságban egyedül a Kisgazda Párt öt delegáltja foglalt helyet. Pákozdon április 27-ig, Ercsiben április 28-ig épitették ki véglegesen szervezeteiket a kommunisták, a szociáldemokraták és a kisgazdák. Soponyán május l-ig csak a kommunistáknak és a szociáldemokratáknak volt szervezetük, Iváncsán azonban az emiitett három párt mellett május közepén már működött a Nemzeti Parasztpárt községi szervezete is. Hasonlóan megalakult a parasztpárt május hónapban Velence községben. Csákváron április 30-:l.g négy párt létezéséről tudunk, s ezek a Nemzeti Bizottságba 15 tagot delegáltak. Móron viszont április 25-ig csak kommunista és a paraszt párt működött, és igy a. Nemzeti Bizottságnak csak 10 tagja volt, de itt a pártonkivülieket a bizottság munkájába nem vonták be. Alapon, Ráckereszturon április 10, illetve 12-ig a kisgazda, kommunista és szociáldemokrata szervezetek jöttek létre, Kalózon április 25-ig viszont már öt párt létezéséről tudunk. Ötödiknek tehát megalakult a Polgári Demokrata Párt ebben a községben. Április elején pártonkivüliek alakították meg a Nemzeti Bizottságokat, Bodajkon, Sőréden, Sárkeresztesen,. Tordason, Ta-. bajdon. Ezekben a községekben a közigazgatást meghagyták a régi tisztviselők kezében. A legtöbb helyen azonban általános volt a bizalmatlanság a Nemzeti Bizottságokban a közigazgatás korábbi vezetőivel szemben. Ez érthető, hiszen a bizottságokban helyet foglaló egyének legnagyobb része baloldali nézeteket vallott már a felszabadulás előtt is, akiket a hatóságok éppen a községi közigazgatás első embereinek jelentésére zak láttak. Nagylókon április-május hónapokban a képviselőtestület teljes ha