Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Farkas Gábor: Fehér megye és Székesfehérvár város közigazgatása 1944. március 19-től 1945 végéig / 307–340. o.

- 322 fehérvári gázgyár helyzete tárgyában beadott helyzetjelentés. 88/ Április 23-án a vármegyei Nemzeti Bizottság alakult meg. 89/ A főispán á vármegyei Nemzeti Bizottságot ellenőrző szervnek tekintette, azonkívül olyannak, amelynek joga van tisztviselőket is választani. A demokratikus pártok közül a Polgári Demokrata Párt nem képviseltette magát a vármegyei Nemzeti Bizottságban, mivel a párt szervezete még nem épült ki, igy gyakorlatilag nem is működött. A Nemzeti Bizottság megalakulása után dr.Szirbik Ferencet a vármegye alispánjának váci » meg, aki egyben kérte, hogy a Nemzeti Bizottsági tisztségéről lemondaasson. Dr„Szirbik lemondását tudomásul vették, és Wagner Józsefet a bizottság titkárává választatták. 90/ A megyei tisztviselők kinevezésére is sor került. Április 28-án dr.Bratán Istvánt a vármegyei Nemzeti Bizottság megyei- fő jegyző j-évé, dr. Barabás Ferencet megyei tisztifőügyésszé választotta. Ugyanakkor a főispán a nyilas uralom alatt a vármegyénél szolgálatot teljesitő tisztikart: az alispánt, a főjegyzőt, a II. főjegyzőt, a tis-ztif a orvost^, a tisztifőügyészt, az árvaszéki elnök helyettesét, az alispáni irodaigazgatót állásából felfüggesztette, 91 majd a városházán ujabb hasonló tisztogatást végzett. 92/ A járási főszolgabírókat egy kivételével május 3=án kinevezte a főispán. Wagner János a váli. Kun Gábor az adonyi," Móder József a székesfehérvári, Mayer Lajos a móri járások főszolgabírói letteké 93/ Holló Elek \cecei lakost még április 24—én tb

u főszolgabíróvá nevezte ki a főispán, és egyúttal a sárbogárdi járás teendőinek ellátásával bizta még. 94/ A főispán ápr. 24-én behivta a Népbirósági Tanács tagjait, majd az Igazoló Bizottsági tagok jelentkeztek a főispáni hivatalban. A főispán ápr.23-án a megyében működő demokratikus pártok vezetőségéhez felhívást bocsátott ki, amelynek értelmében minden párt öt személyt küldhet a tanács tagjainak sorába. Nem küldhető népbirónak az, akit bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség vagy fasiszta jellegű cselekmény miatt elitéltek. Nem tekinthető büntetett előéletűnek az, akit fasisztaellenes cselekmény vagy a zsidótörvényben meghatározott cselekmény miatt Ítéltek el. A MKP székesfehérvári szervezete a népbiróság tagjainak sorába már másnap, 24-én Balázs Istvánt, Horváth Istvánt, Süveg Jánost, Zsédely Istvánt és Zsédely Jánost küldte. 95/ Május 2-án már megkezdték a vármegyei tisztviselők igazolását. 96/ Ezekben a napokban tömegesen tért vissza a kitelepitett lakosság az elhagyott falvakba is. A visszatérők között a Volksbundhoz és a nyilas párthoz tartozó vagy éppen a németekkel igen szoros kapcsolatot fenntartó személyek is voltak. A főispán április 25-én közzétett felhivásban figyelmezteti a vármegye lakosságát erre a veszélyre. Rámutatott arra, hogy ezek az elemek az uj Magyarország felépítésének akadályozói, s a demokratikus pártoknak kell összefogniuk, hogy a jobboldali egyének működését lehetetlenné tegyék. Felhívta a városháza dolgozóit, a járási székhelyeken a főszolgabírói hivatalban dolgozókat, községekben az elöljáróságokat, hogy jobboldali egyének visszaérkezését azonnal jelentsék a főispánnak, aki a népbiróságnak adja át a jobboldali eszmékkel megfertőzött személyeket. 97/ A községi közigazgatás demokratikus újjászervezésének is egyik előfeltétele a demokratikus pártok mielőbbi létrejötte, majd a Nemzeti Bizottságok megalakítása volt. Fejér vármegye községeiben 1945 tavaszán több alkalommal megváltozott a Nemzeti Bizottságok összetétele. Április hónapban létrejött .bizottságok nagyrészéből jórészt még hiányoztak a