Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Simonffy Emil: Adatfeltáró munka a zalaegerszegi polgármesteri hivatal 1945 évi irataiban / 302–306. o.

- 303 és % szőlőhegyekben. Az egész- lakosság 16,9 százaléka, de a belterületi lakosoknak is a 10,4 százaléka volt őstermelő, ezek túlnyomó többsége kisibirtokos paraszt, mezőgazdasági munkás és cseléd. Gyáripari munkásság egyáltalában nincs, a város legnagyobb vállalataegy ötven munkással dolgozó épitési vállalkozás. A kisipari munkások száma is alig néhány száz. 2/ Ez a társadalmi helyzet lényegében nem változott a felszabadulásig, erre kell mindig gondolnunk, amikor a forradalmi átalakulás jegyeit keressük az 1945. évi iratokban. A polgármesteri hivatal alapszámos rendszerben kezelte az iratokat, az évek hosszú során vitték tovább egy-egy - igen tágan értelmezett - ügy iratait. Éppen .ezért nem lehetett megelégedni csak az 194-5. évi csomók átnézésével, hanem a sorkönyvek és az 194-5* évi iktatókönyv segítségével az 1946-49. évekből is ki kellett v&JLa,áz%mál éo át kellett nézni azokat az alapszámokat, amelyekben a tárgy alapján remélni lehetett megfelelő anyagot. Ez igen időigényes munka volt, mert jóformán valamennyi késő.bbi évekből származó csomót meg kellett bontani, és az iratok az alapszámon belül már nem voltak rendezettek. Bár.a 111 mutatócédulából csak 14 készült.az 1946-49. évekre átvitt anyagokból - és a ráforditott munkaidőnek majdnem a felét igényelte-, tartalmilag azonban igen fontos anyagok kerültek igy felszínre: pl. a polgármester Összefoglaló helyzetjelentései, a zsidótanáccsal kapcsolatos intézkedések, a polgármesteri bizalmas iratok eltűnéséről felvett jegyzőkönyvek és vizsgálati iratok stb. így nem volt felesleges a ráforditott idő. Az alapszámos rendszer miatt az 1945. évi iratok átnézését is januárban kellett megkezdeni, ez egyúttal lehetővé tette, hogy a nyilas korszakról is - külön munkaidő-ráfordítás nélkül - kapjunk néhány jellemző adatot. A kutatást 1945 szeptemberében zártam le, amikor a képviselőtestület megkezdte működését, azonban néhány cédulát készítettem olyan később keletkezett iratokról is, amelyek korábbi iratok mellett előkerültek. Zalaegerszeg 1945. március 29-én szabadult fel. A nyilasok öt és fél hónapon keresztül tartották hatalmukban a várost. Jelentős volt a nyilas fertőzés, ez a dolgozó rétegekben is éreztette hatását. Erről a felszabadulás után készülj nyilas-névsor és a népbirósági ügyek tanúskodnak. A front közeledésével a városi közigazgatás ujabb és ujabb problémákkal találta szemben magát. Özönlenek a menekültek, 1944 december végén már több mint kétezer - főleg köztisztviselő - tartózkodott a városban. Folyt a propaganda a Németországba történő kitelepedés érdekében is. Azt Ígérték,, hogy az áttelepülők Németországban is magyar közigazgatás alatt fognak élni, A polgármesternek intézkedni kellett az erődítési munkákkal kapcsolatban is, - közben pedig a Nyilaskeresztes Párt helyi szervezete olyan követelésekkel állt elő, hogy a Horthy tér nevét Szálasi térre változtassák, a zsidó üzletek feliratait távolítsák el, stb. Március 27-én a 4493-as számnál megszakadt az iktatás. Harmadnap a város felszabadult, de csak április 13-án iktatták be az első ügyiratot néhány helyet üresen hagyva 4501-esként, amelyben a főispán a szovjet katonai parancsnokság rendeletére utasította a várost a tankcsapdák eltávolítására. Ugyanaznap már az uj polgármester - Baráth Ferenc jelentette a főispánnak, hogy a népbiróságba kijelölt egyik tag lemon-