Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Simonffy Emil: Adatfeltáró munka a zalaegerszegi polgármesteri hivatal 1945 évi irataiban / 302–306. o.

- 304 dott, helyette mást javasolt. A hátiraton meg megjegyzés: a kijelöléseket a Nemzeti Bizottság végezte el. Még aznap konkrét egyéni ügyben is intézkedett a polgármester: utasította az egyik malmot, hogy két önellátó lakosnak a tőlük átvett kenyérgabonát megőrölve adják ki. A közbeeső időről, a Nemzeti Bizottság megalakulásáról, az uj polgármester megválasztásáról az iratok nem beszélnek. Egy április 18-i irat utalt arra, hogy a Nemzeti Bizottság április 8-án választotta meg dr. Lendvay Lajos városi tanácsnokot polgármester-helyettessé. Május 26-án a polgármesteri irodából ismeretlen tettesek elvitték a bizalmas iratokat, valószinüleg ezek között voltak az első napokról szólók is. Az ügyben lefolyt nyomozás eredménytelen volt. A zalaegerszegi városházán a felszabadulás egyelőre nem jelentett sok változást. A nyilas idők polgármestere néhány más városi tisztviselővel elmenekült, de a városi tisztviselői kar a régi maradt, közülük többeket az év során függesztettek fel, de pótlásuk is régi - részben menekült, részben vármegyei - tisztviselők ideiglenes beosztásával történt. Az uj polgármester - Baráth Ferenc - idegenből került a város élére, ő igyekezett uj szellemet vinni a régi gépezetbe. Jel- . lemző, hogy már április 20-án kénytelen volt Írásban utasítani a titkárokat és az altiszteket, hogy társadalmi állásra való tekintet nélkül engedjék be hozzá azokat, akiknek ügye a polgármester elé tartozik, mert "a város úgynevezett előkelőségei szinte szabadon szaladgálhatnak be protekcióért", a parasztok, munkások és iparosok pedig alig jutnak be hozzá, , A polgármesteri iratok tanulmányozása is megerősíti azt a korábbi megállapítást, hogy Zalaegerszegen az államhatalmi funkciókat az első hetekben részben demokratikus gondolkodású emberek, de még nem forradalmi jellegű népi szervek látták el. J/' A Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság nem működött eléggé aktivan. Az iktatókönyvben csak május 9~én találjuk az első nyomát annak, hogy a Nemzeti Bizottságtól ügyirat érkezett a polgármesteri hivatalhoz. Májusban, júniusban már több intézkedést tett a Nemzeti Bizottság, személyi kérdésekben határoztak, elrendelték a nyilasok névjegyzékének közszemlére való kifüggesztését, a hídépítésnél dolgozó közmunkásoknak húst osztottak ki stb. Lehetséges, hogy az első időkben szóban történt az érintkezés a Nemzeti Bizottság és a polgármester között, és a Nemzeti Bizottság határozatait a polgármester a maga nevében hajtotta végre. Lehetséges, hogy ezek az iratok is az eltűnt bizalmas iratok között voltak. Mégis inkább arra lehet következtetni, hogy Zalaegerszegen a népi szervek működése akadozott. Április 30-án például a polgármester közvetlenül kért véleményt a helybeli kommunista és szociáldemokrata szervezetektől a terménykereskedők kijelölésével kapcsolatban /a kijelölésnél azonban a két munkáspárt egybehangzó véleményét nem vette figyelembe/. A Nemzeti Bizottság elnöke egészen július 25-ig egy - a deportálásból hamar hazaérkezett - nyugalmazott városi tanácsos volt, aki a Polgári Demokrata Párt hoz tartozott, ekkor került a kommunista párt helyi titkára az elnöki székbe.. Szeptember 7-én már megalakult a képviselőtestület, a Nemzeti Bizottság június 6~i ülésének elhatározott megoszlás szerint. A pártok arányszámainak megállapításáról folyó tárgyalásokról feljegyzések nem kerültek elő, csak a határozat van meg a jegyzőkönyvben. Ezt a határozatot a kisgazdapárt nem fogadta el, és a képviselőtestületet még a következő évben is bojkottálta.