Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Simonffy Emil: Adatfeltáró munka a zalaegerszegi polgármesteri hivatal 1945 évi irataiban / 302–306. o.

- 302 Művelődéstörténeti problémák

. /Az iskolák megnyitásai, uj iskolák, az első pártiskolák, tanfolyamok, népfőiskolák, parasztegyetemek, az első hangversenyek, matinék, népművelési rendezvények, népi kollégiumok szervezései, a kastélyok kulturális célokra való felhasználása, a szellemi földreform végrehajtásának a kezdetei, stb./. Figyelmünket a közigazgatási hatóságok és nemzeti bizottságok irataiból a háború győzelmes befejezése után a frontról történő katonai visszavonulások problémáira is ráterelhetjük. /Hadifogolytáborok, jóvátételi,, beszolgáltatási, élelmezési kérdések^ stb./. • •A '.-nép ha talmi szervek irataiból és a sajtóanyagból ugyancsak bőséges adat áll rendelkezésünkre a tömegek és a baloldali pártok által •vezetett nag

y népi demonstrációkra vonatkozóan is. S i m o n f f y Emil: ADATFELTÁRÓ MUNKA A ZALAEGERSZEGI POLGÁRMESTERI HIVATAL 194-5 ÉVI IRATAIBAN A felszabadulás utáni élet megindulásával kapcsola w országos kutatómunka során a zalaegerszegi polgármester 194-5. évi iratait néztem át és céduláztam ki. A Zalaegerszegi Állami Levéltárban őrzött két városi polgármesteri fond közül azért került először sor a zalaegerszegi cédulázására, mert egyrészt viszonylag rendezettebb állapotban van, másrészt a Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság 194-5. évi iratai csak egészen töredékesen maradtak fenn, igy a polgármesteri iratokból reméltünk képet nyerni a Nemzeti Bizottság működésére is

c A továbbiakban összegezem a polgármesteri iratokból nyert néhány megfigyelésemet. 1 / Zalaegerszeget nem lehet a megyei városok jellegzetes példájának tekinteni a felszabadulás idején. Közigazgatási tekintetben ugyan megyei város volt, azonban társadalmi és gazdasági helyzete, városi funkciói nem sokban különböztek a városias maggal rendelkező járási székhelyektől - pl. Tapolca, Sümeg, Keszthely -, amelyek viszont közigazgatásilag nagyközségek voltak. Az 193Q-as népszámlálás szerint a 13 és fél.ezer lakosból 8,5 százalék külterületen lakott a majorokban