Levéltári Szemle, 16. (1966)
Levéltári Szemle, 16. (1966) 2. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Kanyar József: "Az élet megindulása a felszabadulás után" című kiadvány levéltári feltárómunkájának problematikája a Kaposvári Állami Levéltárban / 291–302. o.
301 ~ honvédség, a helyi polgári hatóságok és a demokratikus pártok küldöttei vettek részt a jugoszláv hadsereg képviselőivel együtt. Az államközi értekezletek kezdő csiráit felmutató tárgyalásokon a felek ideiglenes megegyezést kötöttek, s kijelentették, hogy közös határként a trianoni határt fogadják el. Szabályozták a kettősbirtpkos határátlépését, a határokon történő áruforgalmat, kijelölték a határátlépési főhelyeket, vita esetén határszakaszdöntéseket is hoztak. E határközi értekezleteken a tárgyaló felek megállapodtak egymással, hogy ellenséges propagandát nem fejtenek ki egymás ellen. Az értékes forrásokból kiderül, hogy e tárgyalásokon a jugoszláviai partizánok kiküldöttei néha bizalmatlanok voltak a magyar katonai és polgári hatóságokkal szemben, s több esetben a szovjet vezérkari tiszteknek kellett áthidalniok a közöttük meglévő ellentétet. Befejezésül - idő és hely hiányában - a teljesség igénye nélkül mindazoknak a tematikai problémáknak csak felsorolására teszünk kisérletet, amelyeknek feltárása nélkül nem lenne teljes kiadandó szöveggyűjteményünk Ilyenként emliteném még az alábbi témákat: A megye burzsoáziájának és nagybirtokosságának szerepe az üzemek vezetésében, üzemi bizottságok munkájában, a közigazgatás demokratizálása és a földosztás elleni aknamunkában. /"Ellenállás", mintábirtok, telekkönyvi spekulációk, idegen állampolgársági jogcímek, jogtanácsosi manipulációk, régi nexusok érvényesítése a polgári pártokon, különféle hatósági és néphatalmi szerveken keresztül stb./. Az egyházak szerepe , /A kegyúri jogok érvényesítése, a tárcaközi bizottságok, a megye földhivatali és községi földigénylő szervek "jó indulatának" megnyerése, egyházi érdekek érvényesítése összeköttetések által gazdaság- és művelődéspolitikai kérdésekben különféle bizott> ságokban és polgári pártszervekben stb./ A társadalmi segélya kciók között figyelme^ fordíthatunk a deportáltak és a hadifoglyok hazatérésének az előmozdítására, majd idegen állampolgárok -Somogyban sok lengyel volt - hazasegitésére. Ám figyelhetünk azon gyűjtési akciókra is, amelyeknek az volt a célja, hogy a háborúban elpusztult somogyi községeket megmentsék és újjáépítsék. Sok forrást találunk a közigazgatás demokratizálására is. Figyelmünket a sváb igazolóbizottsági eljárásokra s ki telepítésekre is rá kell fordítanunk, majd a sváb birtokokra történő betelepítések problémái mellett sem mehetünk el szó nélkül. A háborús pusztulások utáni gazdasági élet .nyersanyaghiányai következtében a feket epiac és a_j£orrup_c_io> kérdéseire is találunk bőséges adatokat. /Munkáspárti állásfoglalások, tömegdemonstrációk, nemzeti, termelési és földigénylő bizottsági határozatok, sajtóforrások stb./
