Levéltári Szemle, 16. (1966)

Levéltári Szemle, 16. (1966) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Schneider Miklós: Néhány gondolat az iratanyag levéltári feldolgozásának minőségi vonatkozásairól / 12–19. o.

- 13 ­Természetesen az itt emiitett prablémák egyáltalán nem érin­tik az irányelvekben lefektetett feladatok érdemi részét és -egyálta­lán nem csökkentik a bennük foglaltak jelentőségét. Mégis ugy. látszik, érdemes néhány gondolatot szentelni ezeknek a kérdéseknek, különösen, ha a legutóbbi időkben végzett munkák alapján rendelkezésünkre áll né­hány olyan tapasztalati megfigyelés, mely megfelelően alátámaszthatja az elvi megállapításokat és ezzel közrejátszhat a levéltári munkák mi­nőségi színvonalának emelésében is. A személyi iratok leválasztásának problémái Köztudomású, hogy elsősorban közigazgatási jellegű fondjaink­ban, de egyéb ító^kban is anyagunk jelentős részét képezik az egyes személyek különféle jellegű ügyeivel foglalkozó, un. személyi iratok. Az is ismeretes, hogy a selejtezéseknél használatos jelenlegi ügykör­jegyzékek,, amúgy is sok esetben megoldatlan funkcióik mellett, nem terjedhetnek ki az ügyviteli, valamint a történeti szempontból megőr­zendő iratféleségek külön elbirálására# Ebből aztán az adódik, hogy az évek óta végzett selejtezések után nagy mennyiségben őriztünk meg iratokat, melyeket a vonatkozó ügykörjegyzék megőrzendőnek itél, me­lyek azonban csak ügyviteli értékkel birnak és igy végeredményben a történeti szempontból értékes iratok mellett ballasztként szerepelnek, és jelentős mennyiségük folytán érezhetően nehezítik a tudományos ér­tékű anyagban végzett munkát. Az ügykörjegyzékeknek a fentiek értei* mében végrehajtott módosulása nem várható belátható időn belül, ezért üdvözölhetjük örömmel a Közalkalmazottak Szakszervezete levéltári szakbizottságának javaslatát, melyet a LOK 137.013/1964. sz, rendele­tében szövegezett meg és amely a személyi iratok kezelésére vonatko­zólag tesz intézkedéseket, többek között azt, hogy a személyi irato­kat ki kell emelni a fondókból. Igaz, az emiitett rendelet minden gya­korlati tapasztalat hiján, csupán elméleti meggondolások alapján szü­letett és igy nem is találkozott egyértelmű helyesléssel. Feltétle­nül szükséges ezért, hogy a kérdéssel kapcsolatban minél több gyakor­lati anyag álljon rendelkezésre. Ezek minden bizonnyal alá fogják tá­masztani azokat az elméleti meggondolásokat, melyeket az idézett ren­delet szögezett le. A fentiekben emiitett selejtezési munka lehetővé tette, hogy ebben az irányban felmérést végezzünk és megkíséreljük a személyi ira­tok leválasztását * Az eddigiek során elkészült a szentesi polgármes­teri hivatal 10 év anyagának selejtezése /192Q-1929/• A munka során nyilvánvalóvá váltak azok a problémák, melyek a személyi iratok levá­lasztásával kapcsolatban merülhetnek fel, továbbá kialakultak a kör­vonalai a müvelet technikai vonatkozásainak is, A munka megkezdése so­rán mindenekelőtt tisztázandó volt, hogy az adott anyagban milyen irat­fajták sorolhatók a személyi iratok kategóriájába» Ezután megállapítan­dó volt, hogy a fellelhető személyi iratok közül melyeket lehet már a

Next

/
Oldalképek
Tartalom