Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Borsa Iván: A Szovjetunió Központi Állami Irodalmi és Művészeti Levéltárának útmutatói / 128–133. o.
- 130 és a gyűjtemények* - Az Irodalmi Osztály anyagát a külföldi tudósok fondjainak csoportja zárja le. Ha ezzel szembeállitjuk az Irodalmi Osztál y 1963-ban megjelent második Útmutatójának tagolását, lényeges fejlődést tapasztalhatunk. Ezek közül ki kell emelni azt a körülményt, hogy a második Útmutató a fondok ismertetése tekintetében teljességre törekedett, s ezért külön fejezetben néhány soros tájékoztatást ad a tartalmilag nem jelentősnek minősitett és a kis terjedelmű fondokrol, melyek nem szerepelnek a részletesen ismertetett fondok között és amelyeknek száma megközeliti az 500-t. - Eltérés az első Útmutatóval szemben az is, hogy az írók, forditók, ujságirók, kiadók, szerkesztők és tudósok fohdjai - a személyi fondok - egy abc-be sorolva alkotják az első fejezetet. - A második fejezetben találhatók a gyűjtemények, elöl a külön- ' böző személyek által végzett gyűjtések eredményeképpen létrejöttek /az ilyen jellegű gyűjtemény neve: kollekcija/, majd a Levéltár által kialakítottak. Ez utóbbi gyűjtemények közül 3 Gorkij, Puskin ill.Tolsztoj nevét viseli. E három óriás fondjait egykor a Levéltár őrizte, de kormányhatározatok alapján a fondókat önálló muzemaiknak adták át, s a Levéltár e gyűjteményekben őrzi müveik másolatait, a róluk szóló iratanyagot, fényképeket, fényképmásolatokat,, s' az utóbbi kettő esetében családtagjaik iratait is. A Levéltár többi gyűjteményeinek kialakítása formai jegyek alapján történt. Ilyen gyűjtemények pl. irók önéletrajzainak és kérdőiveinek, továbbá albumok, visszaemlékezések és naplók gyűjteménye. /A Levéltár által fent ismertetett módon kialakitott gyűjtemények neve: szobiranyije./ - A harmadik fejezet tartalmazza az állami intézmények és a társadalmi szervezetek fondjait utolsó elnevezésük szerint az alábbi csoportosításban: a/ Szövetségek, társaságok, körök és más irodalmi-társadalmi szervezetek, b/ Tanintézetek, c/ [Muzeumok, d/ Kiadók. e/Enciklopédiák, gyűjteményes müvek, almanachok, f/ Folyóiratok. g/UjságokV.Az egyes csoportokon belül a sor•andet az alapitási év határozza meg. —'A htgyedik fejezetben találhatók azok a már emiitett kevésbé jelentős kisebb"~f ondók, amelyek ugyan nem szerepelnek az előző fejezetekben, de amelyekről a teljesség érdekében az Útmutató rövid áttekintést kivan adni. E fejezet az előző 3 fejezet tagolása szerint csoportosítja a fondokat. - Az ötödik fejezet a legutóbb érkezett, még rendezetlen és feldolgozatlan fondokrol ad rövid tájékoztatást. A Művészeti Osztály fondjai az 1951« évi első Útmutatóban 3 fejezetre tagolódnak: 1. Zenei és színházi személyiségek fondjai. 2. Művészek és művészettörténészek fondjai.'. 3. Alkotói szervezetek, színházak, muzeumok, tanintézetek, kiállítások, kiadók és szerkesztőségek fondjai. •'''•'.."' '; Mig az első két fejezet a fondokat abc-rendben sorolja fel, a harmadik két nagyobb és két kisebb alfejezetre oszlik:
