Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Oltvai Ferenc: Fellendülőben a címertani kutatások / 102–104. o.

- 102 0 1 t v a i Ferenc: FELLENDÜLŐBEN A CÍMERTANI KUTATÁSOK Társadalmunk történeti érzékének fejlettségéről tanúskodik az a tény, hogy mind több városi tanács törekszik városa egykori cimerének felújítására. Erre készteti a városi vezetőségeket, első^. sorban a tanácsokat az a körülmény, hogy a növekvő idegenforgalom szükségessé teszi a város és a táj megismertetését, és ebből a célból városismertetőket kell kiadni, és emléktárgyakat kell készíttetni. A látogató idegenek kalauzolására kiadott müvekben és az emléktárgyakon az a cimer közlése vonzó eszköz, amelyet régtől fogva felhasználnak. A felszabadulással bekövetkezett társadalmi és politikai átalakulás nem kedvezett a túlnyomó részt amúgy is feudális tartalmat magukba -foglaló cimerek használatba vételének. Sőt a demokratikus átalakulással egyes családoknak és személyeknek a cimerek által is kifejezett "társasági" megkülönböztetése végleg eltűnt hazánk történetéből. Jelenleg nem is az ilyen felújításról van szó. A szükséglet magával hozta azt, hogy ami valamikor bevált, azt ma a történelmi fejlődésnek megfelelő tartalommal kiegészítve ismét felújítsuk és használatba vegyük. Minket, levéltárosokat, elég közelről érint az ügy, hiszen a cimerek használatára vonatkozó iratokat levéltárainkban őrizzük, és hivatva vagyunk arra is, hogy a címerekkel kapcsolatos történeti forrásanyagot megismerjük, és segítsük a kutatót, ha épp az ilyen forrásanyagok igénybevételének szükségessége merül fel. Különösképp a tanácsokat kell támogatnunk, amikor az egykori cimerek felújításával foglalkoznak. Alább épp a gyakorlatunkban Szegeden előfordult esetről teszünk említést. A Szegedi Városi Tanács V.B, 1962-ben arra kérte levéltárunkat, hogy véleményt nyilvánítsunk a város egykori címeréről, és felújításának lehetőségéről. Előterjesztésünkben vázoltuk a szegedi városi cimer történetének néhány érdekes fejezetét, és az fel.is keltette a végrehajtó bizottság tagjaiban az érdeklődést, A szegádi ciior ügy a város történetének egyik érdekes eseménye, amiben különösképp megmutatkozott az a harc, amelyet a török alóli felszabadulás után a Városi Tanácsnak vivnia kellett egykori szabadságai visszaszerzéséért a Kamarával, az idegen várparancsnokokkal és nem utolsó sorban a csanádi püspökkel, Nádasdy Lászlóval szemben. A cimeradomáriyozás illetve felújítás III, Károly által 1719- május 19-én kiadott diplomával megtörtént, és az ünnepélyes oklevélbe a király befoglalta a város szabadságalt, illetve azokat a privilégiumokat, amelyeket III. Bélától Ulászlóig a városnak adományoztak. A szegedi vezetőség nem volt rest a találékonyságban, kegyes csalással vezette félre a Kancellária referenseit azáltal, hogy egy 1704—ben előkerült oarókxos pecsettöre-