Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Oltvai Ferenc: Fellendülőben a címertani kutatások / 102–104. o.

- 103 déket ugy tüntettek fel

r mintha az volna a város elveszett középkori pecsétje, és amelynek köriratán olvasható a "SigillumRegiae Civitatis Segediensis 1200" .A régi Jogban a gyökerező polgári rendi állás meg-; szervezéséhez a városnak akkor a legfontosabb érdekei fűződtek. Épp ezért a cimer előkerülésének történetét is bevették a diplomába.Amint állították,, egy halász l^^ben véletlenlil kihalászta a Tiszából,sőt sis%kdiszül egy bárányt is berajzoltattak, amivel meg az ugyancsak kétségessé vált kun pusztákhoz való legeltetési jogukat igyekeztek alátámasztani a kiskundorozsmaikkal szemben. A cimerképet barokk ••• paizsba rajzolták, és függőleges vonallal ketté osztották, A jobb oldalra haránt futtatva a két folyót, a Tiszát és a Marost jelképező ; ezüst sávokat festettek. A bal oldalon a régi cimerből átvették a sast, de csak a felét, és egyik lábának karmaiba arany jogart illesztettek. Ezt a cimert 1848-ig használták. A polgári forradalmi eszmék hatása alatt 1837-ben a cimerkép köriratát magyarul kérték kiadni.Az: abszolutizmus alatt a császári sassal díszített pecsétet kellett használni, de a kiegyezés után a szegediek első gondja volt, hogy az 1719— ben elnyert címert vésettek a pecsétekre, A cimer megszerzése még bő-*velkedik érdekes részletekben, A hozzá fűződő igen fontos érdekek valóban vonzóvá tették felújítását. Ennek megfelelően a végrehajtó bi-i zottság elrendelte az uj cimer megtervezését, Mi, a Delraagyarország i 1964, december 19->i számában ismertetést irtunk "Szeged címeréről". Ebben ismertettük a cimer történetét és a kivitelezésre kerülő cimerképre nézve javaslatot tettünk. Időközben ugyanis több városi tanács felujitotta címerét. A régi cimerekből raegtartMták a cimerképet, és elhagyták a sisakot és a takarókat, A felújításra a Fővárosi Tanács adta a legszebb példát, mert a Buda, Óbuda és Pest l872*-ben bekövet-: kezett egyesítése alkalmával létesített cimert teljes egészében át- • vették, a Dunát jelképező hullámos ezüst pólyába vörös csilla^pt illesztettek, és elhagyták a sisak helyén berajzolt magyar királyi koronát, valamint a címertartó szárnyas griffet és oroszlánt. Szegednél is erről lehet szó. Számos változat felmerült, végülis abban egyeztek meg az illetékesek, hogy a folyókat jelképező pólyák közé vörös csil-; lagot, a szabadság és a szocializmus jelképét rajzolták. A cimerügy körül mutatkozott érdeklődés kapcsán a Városi ": Tanács Végrehajtó Bizottságát, mint az Ugy előadói segítettük. Megjegyezzük, más szervek is fordultak hozzánk és a régi cimer rajzát kérték. Az Idegenforgalmi Hivatal kiadványain alkalmazta a régi ci- ' mert, a Borforgalmi Vállalat a Szegedi Szabadtéri Játékok idején a forgalomba hozott boros palackokon alkalmazta a cimert, az iskolák is többször fordultak hozzánk a régi cimer rajzáért. A múzeumi hónap alkalmával 1965. október 8-án a Tudományos Ismerétterjesztő Társulat helyiségében előadást tartottunk a szegedi és Csongrád megyei címerről, az érdeklődők azt kívánták, hogy amikor a Városi Tanács!':§. cimer felujitását tárgyalja, a címerekre vonatkozó diplomát /171"^| 1837/ és a pe-;.. esetet, valamint a tervezeteket állítsuk ki. Előadásunkon említést tettünk a Csongrád megyei címerről is, amelynek-felújítása illetve megszervezése a megye 1731-ben bekövetkezett újjászervezésével függött össze, Cimerképként a megyei nemesség a hangadó megyei főnemesek /Káró-