Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - LEVÉLTÁRAINK ANYAGÁBÓL - Degré Alajos: Elemi népiskolák és általános iskolák iratainak levéltári értéke / 96–101. o.
- 100 láltak, azonnal otthagyták a magániskolát, A letenyei járás egyik községében az egyik tanitó a fajárandóságán összekapott Eszterházy herceg erdészével, aki ezután nemcsak maga üldözte a tanitót, de megnyerte erre a község tekintélyesebb gazdáit, végül az iskola igazgatóját is, ugy hogy két év múlva a tanitó, aki közben maga is követett el hibákat, kénytelen volt állásáról lemondani, Egész különös érdekessége van az iktatott iratoknak a felszabadulást közvetlenül követő időkben. Rekonstruálni tudjuk belőle, hogyan tudták meginditani a tanítást a kifosztott, sokszor állagukban is megrongált iskolaépületekben a tanítók, akik - különösen a felekezetiek - sokszor hónapokig nem kaptak fizetést. Ma már történelem az általános iskola megvalósítása, amit papíron könnyű volt létrehozni, de rettenetes küzdelmet jelentett a felsőbb szakismereteket nélkülöző, sokszor oktatói létszámhiánnyal is küzdő tanítóknak. Altalánosságban ismert hiszen... nem is fejeződött még be a falusi iskolákban a szaktanári képesítések megszerzése, de ennek konkrét adatait az iskolai iktatott iratok tartalmazzák. A felekezeti iskolák 194-5-4-8. évi iratai adnak képet az egyházi hatóságoktól függő, de az állami hatóságok programjának végrehajtására köteles tanítók nehéz helyzetéről. Kétfelől is kaptak utasításokat, amelyek egymásnak gyakran ellentmondtak, és alig tették lehetővé a megkívánt általános iskolai színvonal elérését. Ez a két malomkő között őrlődés az iskolai iratokban plauzibilis, és sokkal megfoghatóbbá teszi a valóságban történt eseményeket, mint ha külön az állami tanügyi hatóságok, és külön az egyházi hatóságok irataiban kutatunk. Az iskolák államosítása után főleg a tanácsok megalakulásának hatását kisérhetjük figyelemmel az iskolai iratokból. Az uj járási tanácsok osztályai nagy gondot fordítottak a felügyeletükre bízott iskolákra, de ez az adminisztráció mód feletti növekedésével járt. Utasítások, tanácsok, javaslatok tömege árasztotta el. az iskolát, A helybeli kezdeményezések erősen visszaszorultak. Jellemzi ezt az időt pl. az is, hogy néhány kis iskola a saját felterjesztéseinek fogaimazványi példányait el sem tette, csak a beérkezett iratok duzzadtak hatalmas csomókká. A személyi kultusz korának áthelyezési politikája is szembeszökő az iskolai iratokban. 4—5 tagú tantestületekben évi 2-3 személyi változás is történik, indokolás nélkül /mellesleg ezek az iratok fontosak lehetnek a szolgálati idők igazolása során is/. Ebben az időben indul nagy eréllyel a szülői munkaközösségek megszervezése /a korábbi kísérletek most válnak valósággá/, és a felnőtt oktatás megvalósítása. De ebben az időben lesz egyre nagyobb mértékű a tanítóságnak iskolán kivüli munkára való igénybevétele is. Egymást érik a kalászgyüjtő akcióban való részvételre, burgonyabogár irtásra, és főleg a begyűjtés szorgalmazására irányuló utasítások. Hogy ez milyen hatást keltett az iskolában, arra csak egy példát hozok fel,Egyik két tanerős iskola igy számolt be a szülői munkaközösség működéséről:
