Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 4. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Komjáthy Miklós: A közös külügyminiszteri állás kialakulása és funkciója / 37–74. o.

- 50 A közös minisztertanács nem-kormányjellegéből következett a közös /birodalmi/ külügyminiszter pozíciójának elszigeteltsége egyfelől, funkciójának Metternich-i értelemben vett egy szellem - egy akarattól irányitott volta másfelől,, De ebből következett, hogy a közös minisztérium másik két tagja közül a közös pénzügyminiszternek állása is alig különbözött a XVIII. századi udvari hatóságok /Hofstelle-k/ elnökeinek állásától. /l45/ A parlamenti ellensúly hiánya, amelyről annyiszor volt már szó e lapokon, igy kapaszkodhatott meg a Habsburg-birodalom évszázados politikai gyakorlatának történeti talajában. Ellentétes, legalábbis a felszini jelenségeket szemlélő számára egymástól szinte gyökerükig különböző világok államszemléletének elemei találkoztak és. forrtak össze, szerves kapcsolatba. XII

. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeinek egyik kitűnő, élesszemü diplomatája, Musulin emlékirataiban /lA-6/ hosszasan elemzi a birodalom külügyminisztere állásának sajátosságait. Musulin a közös külügyminiszter helyzete legjellemzőbb vonásának politikai elszigeteltségét tartja. Szerinte a közös külügyminiszternek ugy kellett a Habsburg-monarchia külügyeit intéznie, a lényegében birodalmi kancellár^, tehát a belpolitikai helyzet változásainak gondos mérlegelését kivánó funkciót ellátnia, hogy nem élhetett eleven kapcsolatban a Monarchia belpolitikai életét mozgató erőkkel. Kapcsolata csupán a delegációkkal volt. Ezek az évenként váltakozó összetételű s eleve leszükitett tárgyalási anyaggal dolgozó testületek azonban - ez Musulin véleménye - semmiképpen sem pótolhatták a politikai élet egész horizontját szem előtt tartó parlamentek pezsgő vitáiban való részvételt* Pedig az államvezetés ősi posztulátuma a bel- és külppolitika szoros összefüggése és egymásrautaltsága. Az Osztrák-Magyar Monarchia vezető államférfia a birodalom belpolitikai életével rendszeresen és alkotmányszerüen a két ország miniszterelnökén át érintkezett. Ezeknek információi - nem egyszer ellentétesek lévén érdekeik - gyakorta nem a valóság feltárását, hanem annak elkendőzését /a szükséghez képest szépitését, vagy rosszabb szinben feltüntetését/ szolgálták, / /l4?/ Musulin megfigyelésében, kétségtelenül, van igazság'. A Monarchia külügyminisztere valójában elszigetelten intézte a birodalom ügyeit, ha nem is abban az értelemben, amelyben Musulin gondolta. Valójában nem élt. benne a parlamentek nyugtalan minden rezdülésre érzékeny világában, alkotmányszerüen valóban a miniszterelnökökön át szerzett tudomást a birodalom két felének belpolitikai viszonyairól. De ezeken a lehetőségeken és forrásokon tul még számtalan más lehetősége és forrása volt a belpolitikai életbe -való bekapcsolódásra és a bel-