Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - FIGYELŐ - Pérotin, Y.: A "Records management" és az angol levéltárak: La Gazette des Archives, 1964. 44. / 282–295. o.

-'293 munkákra munkaerőket, így például a War Office egy 46 személyből álló részleget foglalkoztat állandóan. A minisztériumok tehát tulajdonképpen saját maguknak adják át átadási jegyzék kiséretében az iratokat, a I»imbo igazgatósága az iratok tárgyát, tartalmát nem is ismeri. A raktárak berendezése - legalább is a véglegesnek szánt berendezés - meglehetősen tetszetős: a perforált állványokon három, kézzel elérhető polcsor halad egymás fölött. A kettős állványok közti tér /az utcák/ véleményem szerint tul széles /egy yard = 91,4 cm/; de több évi tapasztalatuk szerint ezt szükségesnek tartják. Ez a rendszer, ugy látszik, teljesen megfelel. Az ideiglenes raktározási engedélyt nyert szervek között a legritkább esetben fordulnak elő viták. Az átmeneti raktár és London közötti kapcsolatot a Közmunkaügyi Minisztérium kis teherautói biztositják, melyek napjában többször is megteszik ezt az utat. 5. - Konklúziók Ez tehát - sommásan előadva - a records management alkalmazásának angol változata. Több vonása hasonlit az amerikai rendszerhez, s ez is azt a tételt igazolja, hogy -hasonló nehézségek megoldásán fáradozva - bizonyos törvényszerűségek érvényesülését sem országos, sem helyi szinten kiküszöbölni nem lehet. Bebizonyosodott mindenekelőtt, hogy a levéltárosok legjobb szándékai eredménytelenek maradnak, ha a közigazgatás, de különösen a pénzügyi igazgatás felelős vezetői nem győződnek meg afelől, hogy a records management megszervezése - a levéltárak számára biztositott előnyeitől eltekintve - egy igen kifizetődő, sőt nélkülözhetetlen vállalkozás magának a közigazgatásnak a szempontjából is. Mind a két Hoover féle bizottságot, mind a Grigg féle bizottságot eredetileg a pénzügyi megtakarítások módszereinek kidolgozására hozták létre. Meg kell jegyezni azt is, hogy az angolok, akárcsak az amerikaiak, csak a főhatóságok és a levéltárak szoros együttműködése révén tudtak úrrá lenni a napjainkban kelétkező beláthatatlan mennyiségű iratok által felvetett problémák fölött. A két rendszer között azonban lényeges különbségek is vannak: Mindenekelőtt az angol rendszer kevésbé merev és szigorú, mint az amerikai.. Nagyobb jogokat nyújt /és egyuttal nagyobb kötelezettségeket ró/ a főhatóságokra, nagyobb bizalmat tanusit a főhatóságok iránt, aminek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az érdekelt szervek hatáskörébe utalt első válogatás rendszere ennek éles bizonyitéka.