Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - FIGYELŐ - Pérotin, Y.: A "Records management" és az angol levéltárak: La Gazette des Archives, 1964. 44. / 282–295. o.
- 294 Meg kell jegyezni azt is, hogy Angliában a selejtezések kérdését - legalábbis elméletben - külön választják az átmeneti raktárak kérdésétől, mig az Egyesült Államokban a kettőt együtt vizsgálják* Fölösleges és udvariatlan dolog volna a két*, egyaránt hatékony rendszer egyikét kedvezőbb 1 szinben beállítani* Helyesebb lesz véleményem szerint az eltérések mélyebb okait felkutatni, ez a követésre érdemes tapasztalatok kielemzését is lehetővé teszi. Az angol registries-kről szólva» emiitettem, hog^ ezek létezése magyarázza meg az átmeneti raktárak sajátos jellegét* Ezek léte-* zése és megfelelő működése teszi lehetővé, hogy a szervek maguk lássák el irataik selejtezését és saját maguk kezeljék saját átmeneti raktárukat vagy a Hayes-i Limbo-ban rendelkezésükre bocsátott részlegeiket* Távolról sem a francia főhatóságok iránti bizalmatlanság az oka annak, hogy az angol módszerek átvételét egyelőre lehetetlennek tartom. Az angol módszerek bevezetésének legfőbb akadálya, hogy Franciaországban nem ismerik a D.R.Q, intézményét /már pedig ezt meg kell szervezni,/ de maradéktalan bevezetését a registrles-k létrehozása nélkül is csak nehezen lehet elképzelni. Ha tehát sikerül elérnünk, hogy a nagy közigazgatási székházak közelében centralizált átmeneti raktárak létesüljenek, ezek: betölthétnék a registries-k szerepét, az iktatás és egyéb iratkezelési feladatok pedig a< titkárságok hatáskörében maradhatnának. Ezek az átmeneti raktárak meglehetősen önállóak lehetnének, de. az általuk végzett selejtezések utólagos ellenőrzésének lehetőségét mégis..„ caak fenn kellené tartani. Véleményem szerint ezt a megoldást az 5 és 25 év közötti iratok viszonylatában fokozatosan be lehetne vezetni Franciaországban, mig a 25 és 50 év közötti iratokat /alaposan átselejtezett állapotban/ a levéltár, felügyelete alá utalandó és esetleg a városon kivül létesitendő átmeneti raktárakbán kellene elhelyezni* Érdekes megfigyelni egyfelől az iratok "második korszakának" egyre általánosabbá váló felismerése, másfelől az egyes madridi főhatóságok irattárai által már alkalmazott séma, valamint a Német Szövetségi Köztársaság főhatóságai részére Rudolf Schatz által.készített javaslatok közötti hasonlóságot* Nézzük meg végül, milyen azonnali, közvetlen tanulságokat lehet levonni a records management angliai megvalósításából. Mindenekelőtt egy alapelv: egyszerűségét kell megvalósítani* A közigazgatási iratok felügyeletének megszervezése alkalmával igen hajlamosak vagyunk arra, hogy a legtökéletesebb megoldásra törekedve túlkomplikáljuk a dolgokat. Már pedig ezen a téren az ábrándoknak nem sok helyük van. r Angol kollégáink, a valóságok iránti nagy érzékükkél, nyugodtan vállalják a kiszámított hatású kockázatok következményeit /ezek között a legjelentősebbek annak a posztulátumnak a következményei lehetnek, mely szerint kizárólag csak az iratok ügyviteli értékét tartva szem előtt a szervek történeti forrásértékkel biró iratokat nem pusztíthatnak el/ és ezzel a végletekig egyszerűsítve a dolgokat, a munka