Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.

- 208 ..... . _ . ^ 1alják magukat szemben, hogy vajon a válogatás nem torzítja-e a valóságot? Vizsgáljuk meg ennek alapján, hogy a lexikon milyen forrásokat használt fel, felhasznált-e minden szükséges forrást, a felhasznált forrásokat jól rendszerezte-e és a feldolgozásból mit tud a ina tudománnyal foglalkozó és gyakorlati embere meríteni? Csak a jogtörténész és a közigazgatási jogász szemszögéből végezte el a vizsgálatot - hangsúlyozta Csizmadia professzor. A történész szempontjából érdekes az a kutatómunka és a források felsorolása, amit a szerzők külön cim alatt /14-15. old./ elvégeznek. A források felsorolása nagyon gazdag, azt lehetne mondani, majdnem minden fellelhető levéltár anyagát feldolgozták, A következő kötetekre "azonban helyesnek tartaná, ha konkrétabb és részletesebb felsorolást tartalmazna az ilyen forrásközlés. Ne csak általában bírósági levéltárakat, gyűjteményeket emlitsenek a szerzők, hanem pontosan meg kell jelölni a levéltár nevét, székhelyét és a levéltár gyűjteményét. Maguk a szerzők hivták fel arra a figyelmet, hogy nam egyforma a forrásanyag minden megyében. Amint szerzők is jól látják, még a Veszprém megyei forrásanyag is az egyes községeknél egész különböző értékű és mélységű. Különösen a második világháború alatt rengeteg olyan ,levéltári anyagunk pusztult el* amit évszázadokon keresztül meg tudták őrizni a hiteles helyek és más archivumok. Milyen kár, hogy a helytörténeti lexikon már nem előbb készült el. Többkötetes helytörténeti lexikon-sorozatnál tehát figyelembe kell venni a szerzőknek e divergáló forrásokat, hogy a lehetőség szerint egységes rendszer alakuljon ki, A mai gyakorlati munkának elsősorban a legújabb adatokra van szüksége * mert hiszen abból látja a fejlődés irányát* Gondolni kellene arra, hogy a következő, köt etekben a legutóbbi összeirások, ill, népszámlálások anyaga gazdagabban kerüljön közlésre, A lexikon egész rendszere jó, ugyanez mondható mind'az első, mind a második részre. Mégis helyes lenne a jövőben, ha a bevezető tanulmányok a problémákat élesebben vetitenék fel* Ezzel ad a lexikon segitséget a megye, a járások, a városok és községek vezetőinek. Felvetették a szerzők, vaj->n.:i helyes-e a jegyzetanyag közlése. Feltétlenül csak helyeselni lehet, mert pontos közléssel lehet csak a tudományos kutatást segiteni. Ne a szerzők asztalfiókjában maradjanak a források, a lexikont igy sokkal jobban lehet használni, A bírálat összefoglalásaképpen megállapította, hogy a Veszprém megye helytörténeti lexikona igen hasznos munka és mind a tudomány, mind a gyakorlati élet számára ezt a kezdeményezést az ország valamennyi megyéjére folytatni kell. Törekedni kell azonban arra, hogy a lexikon adatgyűjtésében és a b.evezető feldolgozásban a legujabbkori