Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - HELYTÖRTÉNETÍRÁS - Dux Erikné: A "Veszprém megye helytörténeti lexikona" című kötet vitája / 206–222. o.

- 207 Dr. Csizmadia Andor szerint "A Magyarország helytörténeti lexikona" cimü sorozat első kötetére mind a tudományos, mind a'gyakorlati életnek különösen fel kell figyelni és a szükséges birálatokkal a szerzők segitségére sietni, hogy a következő kötetekben ezeket értékesíthessék. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának Tudományos Bizottsága éppen ezért igen helyesn tűzte ki vitára a Veszprém megyei kötetet, mert egy alapos vita feltétlenül segiti a szerzőket a további kötetek megírásánál. A vitában résztvevőknek jól kell ismerniök s talán használniuk is a kötetet, mert ebben a helytörténeti lexikonban a források rendkivüli mennyiségben és sokoldalúan vannak feldolgozva, amiknek a bírálatát akkor lehet eredményesen elvégezni, ha a biráló maga is használta már ezeket a forrásokát, tisztában van azok tudományos és gyakorlati felhas ználás ának 1ehe tőségeivel. A lexikon célja, mint arra"Erdei Ferenc az előszóban rámutatott, a Fényes Elek által megkezdett, majd Pesti Frigyes; és Tagányi Károly által'foly tátott vállalkozásoknak a mai viszonyok szükségleteihez mért megvalósítása. Megyei monográfiák a Horthy-korszak alatt is készültek, de ezek alig adnak többet a lexikonban közölt népességi és közigazgatási adatoknál. A falvak népességének életéről, évszázados küzdelméről, a települések lakóinak életét meghatározó gazdasági viszonyokról ezek a monográfiák alig adnak valamit, de annál többet a falu földesurairól, a falu viriliseiről, a rendszert megszemélyesítő helyi hatalmasságokról. Napjainkban uj igényként jelentkezik településeink múltjának a megismerése, de a múlt megismerése azt á célt is szolgálja, hogy a jövőt megfelelően épitsük. Elég sok hibát követtünk el az elmúlt években is azáltal,' hogy a múlt ismeretének mellőzésével a helyi társadalmi követelmények ismeretének hiánya mellett akartunk igazgatási reformokat végrehajtani. A válóság nem'ismerése önkényes és adminisztratív intézkedésekhez vezetett, elégedetlenségét szült és a következmény a kivánt eredmény helyett sikertelenség lett. Napjaink társadalomtudományi kutatásaiban nagyobb helyet kap a szociológiai módszer, a valóság felisnerése és feltárása. E módszernél azonban"gyakran az a veszély jelentkezik, hogy néhány adat feltárása mellett az iró önmagáról is elhiszi, hogy az egész országot ismerte meg, pedig csak a valóságnak egy részét "s megállapításai ezért torzítottak lesznek. A veszprémmegyei helytörténeti lexikon éppen a maga sokoldalúságával azt a célt szolgálja, hogy valóban a valóságot adja ás a szociológiai módszer f elhasználásával' szolgálni is tudjon azoknak, akik nemcsak szólamszerüen vallják a valóság megismerésének"szükségességét, hanem mint a közigazgatás felelős emberei, az igazgatottak életét jobbá és könnyebbé akarják tenni* A szerzőknek valóban nagy nehézségekkel kellett megküzdeniök, amikor ezt"a valóságot akarták bemutatni. Az adatoknak olyan nagy tömegét kellett feldolgozniuk, amelyeket mind lehetetlen is, de szükségtelen is a lexikonban közölni, ha pedig szükségszerűen a válogatás útjára lépnek, azzal a nehézséggel ta-