Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Az 1965. évi levéltáros konferencia: 1965. február 23–24. / 1–58. o.
- 22 igazgatói értekezleten számolunk be az elmúlt évi munkáról és beszéljük meg a következő évi tervet. Ezen kivül évente kétszer a területi felügyelők számolnak be a területükön felmerülő problémákról a Levéltári Osztályon. Az egyes levéltárak munkáját un. komplex vizsgálatokon tesszük mérlegre. A vizsgálat minden irányú, legtöbbször a gazdasági kérdéseket is megvizsgálja. Hozzáteszem, komplexszé nem elsősorban a gazdasági ügyvitel vizsgálata teszi, hiszen pl. az OL egyes osztályainak nincs gazdasági ügyvitele, mégis tartunk náluk komplex vizsgálatokat. A komplex vizsgálat célja több év munkájának a birálata és a feladatok megszabása több évre előremutatóan. Ilyen mcdon már úgyszólván az egész területet átvizsgáltuk, csak az OL egypár osztálya és egy-két vidéki levéltár van hátra. Meg kell mondanom, hogy a komplex vizsgálatok beváltak és az ellenőrzésünknek, de irányításunknak is leghatékonyabb eszközei. Eddigi tapasztalataink szerint a legnagyobb hiányosságok az anyag nyilvántartása körül vannak. Nem beszélve arról, hogy a Miskolci és Kecskeméti Levéltárban még az anyag fondokra való széttagolásáról sem szólhatunk, alig van levéltárunk, amelyiknek a statisztikai segédlete rendben volna. Vagyis pontosan nem tudják a levéltárigazgatók /minden felmérésnél más adat az eredmény/, hogy mennyi az anyaguk, ebből mennyi rendezetlen, mennyi selejtezetlen. A lefolyt rendezések és selejtezések nem egy szinvonaluak, nem egyöntetűek, Végül alig van levéltárigazgató, aki legalább a legfontosabb LOK rendeleteket ismerné, igy nem csoda, hogy még ma sincs kialakult álláspont arról, hogy mit értünk középszintű rendezés alatt. Külföldi kapcsolatok A Levéltári Osztály külföldi kapcsolatainak hármas célja van: 1. tapasztalatcsere /elsősorban a technikai felszerelés, levéltári épitkezések terén igyekeztünk minél több dokumentációt beszerezni; sikerült egy uj szovjet, egy uj francia és egy uj lengyel levéltári épület teljes dokumentációját megszerezni/; 2. kiadványok cseréje /úgyszólván valamennyi számbajövő európai ország levéltárügyi vezetőségével kapcsolatban vagyunk kiadványok tétén/; végül 3. személyek utaztatása. Ez utóbbi három módon történhet. A levéltári tudományos munkatárs utazhat mint ösztöndijas Rómába és Bécsbe, utazhat kulturális egyezmények alapján, elsősorban szocialista országokba, de egyre több kapitalista országgal kötött kulturális egyezményben szerepelnek levéltárosok /ez idő szerint az angol és az olasz egyezményben/. Végül kiküldetés alapján is kerülhetnek levéltárosok külföldre a Levéltári Osztály számára biztositott devizakeret terhére. Az utazásoknak, különösen,ha hétnél több napi tartózkodást biztosítanak, legfőbb célja a magyar vonatkozású anyag felkutatása a