Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 3. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Az 1965. évi levéltáros konferencia: 1965. február 23–24. / 1–58. o.
• 11 • Magam ellene vagyok az adófőkönyvek kiselejtezésének, már csak azért is, mivel országosan 250 fm állványzat felszabadulása vagy fel nem szabadulása nem jelent nagy problémát, bármilyen nehéz helyzetet teremt is egyes levéltárakbanaz adófőkönyvek megléte* Segédletkészítés A rendezés befejezése után, aszerint, hogy milyen szintű a rendezettség, megfelelő segédleteket készítünk, Ha az anyag fondszintig rendezett, akkor fondjegyzéket készíthetünk a levéltár valamennyi fondját belevonva ebbe a munkába. Ma már csak két olyan levéltár van az országban, ahol a rendezettségnek még ez a szintje sincsen meg: a Kecskeméti Állami Levéltárban és a Miskolci Állami Levéltárban, hasonló nehézségek vannak az Országos Levéltár és a Fővárosi Levéltár gazdasági osztályain a vállalati anyaggal is. • Az anyag fondókra való tagolása alapvető feladat, hiszen a legalapvetőbb leveltártani alapelv, a proveniencia elve lényegében azt mondja, hogy egyik fond állagai nem keveredhetnek össze egy másik fond állagaival. A levéltári anyag fondokra való szétkülönitése tesz lehetővé minden további munkát, a statisztikai segédleteknek, repertóriumnak és alapleltáraknak a jövőben ezt a tagolást kell követni és erre kell felépíteni az elkészítendő központi nyilvántartásunkat. A fondjegyzékek eddig 6 levéltárban készültek el /Debrecen, Eger, Esztergom, Győr, Gyula, Kaposvár/. Ide sorolhatók az Országos Levéltár és a volt Központi Gazdasági Levéltár állagjegyzékei is. Ezek a fond- és állagjegyzékek mind megjelentek sokszorosítva, megjelent egy alapvető tanulmány bevezetésképpen, mely a levéltári anyag fondokra bontásának az alapelveit tartalmazza. Ezek az alapelvek lényegében azt a minden szocialista országban elfogadott nézetet követik, hogy a fondképző helyén uj fondképző szerv jön létre alapvető társadalmi változások idején. így az ilyen évszámok, mint 184-8-49, I867, 1919, 194-5, - alapvetően tagolják az anyagot. Ez nem okvetlenül jelenti az aiyag fizikai szétválasztását is, de segédleteinket feltétlenül ezt a tagolást követve kell elkészítenünk. A magyar levéltárakban, a levéltári anyag nyilvántartásának legalapvetőbb segédlete az alapleltár. Ez állagszintü segédlet, mely az anyag mennyiségére, tagolódására, rendezettségére, kutathatóságára korára közli az alapvető adatokat. 1953-ban az akkor levéltárakban lévő anyag alapleltározása befejeződött. De természetesen az azóta begyűjtött anyagot is leltározni kellett és a rendezések, selejtezések okozta változásokat keresztül kellett volna vezetni a régi alapleltárakon. Ebben a munkában már nem mindig tudtunk lépést tartani a követelményekkel, az alapleltárak készítése terén van bizonyos elmaradás. Különös és érthetetlen hiba volt a LOK állásfoglalása annak idején a
