Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - A KÜLFÖLD LEVÉLTÁRÜGYE – MAGYAR LEVÉLTÁROSOK KÜLFÖLDÖN - Oltvai Ferenc–Veres Miklós: Magyar levéltárosok újabb bulgáriai tapasztalatai / 286–295. o.

^. 28:3- mányos képesítésű. A szervezet három csoportra tagozódik: módszertani, begyűjtési, s végül rendezési és feldolgozási csoportokra. Hogy mennyire szükség van erős irányító szervre, azt számos példával bizonyították. Egyik megbeszélésünk alkalmával pl. azért hivták fel a központot, hogy egy bizonyos szerv iratainak selejtezése alkalmával az ügykörjegyzékben meghatározott iratféleség felől tájékozódjanak. A központban ugy látják, hogy nem lesz sokáig ilyen jellegű útbaigazításra szükség. Jelenleg azonban a dolgozók egy kisebb része gyakorlatlan, ép ezért sokat kell velük foglalkozni, sőt a szakma legelemibb ismereteibe kell őket bevezetni, hisz különböző munkaterületekről kerültek a levéltári szolgálatba. Különösképen előtérben áll éppen ezért a továbbképzés kérdése. Egyébként ezt is központilag irányítják. A módszertani csoport dolgozza ki a tananyagot külön a tudományos és külön a technikai személyzet részére. Az utóbbiak - többek között - a bolgár történelemmel foglalkoztak, a tudományos káderek pedig a külföldi szakirodalmat tanulmányozták rendszeresen. Még 1960-ban is uj területi levéltár felállításával kellett foglalkozni. Elmondották: még nem tartanak ott, hogy kisebb létszámú központ lássa el a feladatokat és a területi levéltárakat is bevonják a központi feladatokból adódó munkákba, amiként ez nálunk van. A területi szervezet is elég nagy, 26 területi levéltárat kell ellátni a két központi és a fővárosi levéltáron kívül. A területi szervezet támogatására igen nagy szükség van még, éppen ezért egyegy területi levéltár vizsgálata 10 napig is eltart. Akkor a kiküldötteknek alkalmuk nyilik a dolgozók munkájába külön-külön is betekinteni, őket oktatni, és a levéltár egész tevékenységét felülvizsgálni és az irányító munkát meghatározni. Mód nyilik a párt és tanácsszervekkel a kapcsolat ápolására és kívánságaik továbbítására. Különben a bolgár levéltárügy legfelsőbb irányítása egy szervezetben összpontosul. Ez a minisztériumközi intézmény a kollégium. Ebben azonban egyéb szervek képviselői is jelen vannak, sőt történész kutatók is. A kollégium egyik feladata volt a területi szervezet kiépítése ütemének meghatározása is. A levéltári hálózatot fokozatosan fejlesztették a közigazgatási hálózattal szinte párhuzamosan, ill. annak