Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Felhő Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története / 115–150. o.

- 136 ­béli leszükités helytelen. A selejtezések azonban sokáig a politi­kai, jogi és hadtörténetirás szempontjai, illetve időbeli elhatáro­lások szerint végeztettek s nagy károkat okoztak. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a selejtezési utasitások készitőiben, illetve a selejtezéseket végző személyekben sokszor még az emiitett korlá­tokon belüli történeti érzék sem volt meg, nem csodálkozhatunk azo­kon a súlyos veszteségeken, amelyeket a törvényhatósági levéltárak szenvedtek. A városi levéltárakban a XIX. sz. második felétől folytak komolyabb mérvű és rendszeresebb selejtezések. Ezek a selejtezések általában a levéltárosok javaslataira esetenként kiadott tanácsi ren delkezések alapján mentek végbe. Pl. Budapest főváros levéltárában Gárdonyi Albert főlevéltárnok selejtezési tervének elfogadása után 1918-tól kezdve némi megszakításokkal évtizedeken át selejtezték a tanács IV. /katonai és illetőségi/ ügyosztályának az iratait. /19^-2-ig kb. 37OO iratcsomót selejteztek ki./ A selejtezéshez rész­letes utasitás készült, amely pontosan meghatározza mind a kiselej­tezhető, mind a megtartandó ügyeket, illetve iratfajtákat. Kiselej­tezhető iratfajták pl. az idézések, kézbesitőivek; ezeket azokból az ügyiratokból is kivették, amelyeknek többi iratait tárgyuk miatt megtartották. Viszont a tárgyuknál fogva kiselejtezendő ügyek ira­tai közül kiemelték és megtartották pl. a csatolt eredeti okmányo­kat és a selejtezési utasitásban meghatározott egyéb iratfajtákat. Vagyis az ügyiratokat alkotó minden egyes iratot egyenként meg .­kellett vizsgálniuk a selejtezőknek. A kiselejtezett iratokról jegy­zéket készitetteki SaTjnos nem mindegyik városi levéltárban folyt ilyen gonddal a selejtezés. Gyakran ideiglenes munkaerőkkel végez­tették ezt a munkát, akik nem voltak kellő levéltári, történeti és közigazgatási ismeretekkel felvértezve s ráadásul többnyire a kise­lejtezett anyag arányában dijazták őket. Még az 1920-as években is előfordult, hogy egy város XVIII. századi anyagában végeztetett se­lejtezést s ennek során értékes összeirások tömegét semmisítették meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom