Levéltári Szemle, 15. (1965)

Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Felhő Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története / 115–150. o.

- 118 királyi kamara/, illetve más hatóságoktól érkező rendeletekről, valamint a kiváltságlevelekről, szerződésekről, kötelezvényekről, egyéb iratokról, s a lajstromhoz betűrendes mutatót késziteni. Az iratok hátlapjára rá kell irnia tartalmukat s egy-egy hónap iratait csomókban, illetve egy-egy év iratait kötegekben kell elhelyeznie. 1701ben szintén Körmöcbányán járván hangsúlyozta, hogy az iratok rendben8 tartása a jegyző kötelessége, ezért a munkáért kapja fizetését. Ugyanebben az esztendőben Besztercebányán is foglalkozott a levéltár állapotával s a munkával tulhalmozott jegyző megsegítésére két tanácsos és az aljegyző bevonását javasolta a rendezési és lajstromozd9 • • • si munkákba. Bélabányán ugyancsak meghagyta Péterffy a városi tanácsnak 1701-ben, hogy iratait rendeztesse, lajstromoztassa s ládáklo ba helyeztesse. A felgyülemlett iratok rendbeszedése nem ment gyorsan, s a biztosok még a következő években, sőt évtizedekben is kénytelenek voltak újra meg újra foglalkozni a városi levéltárak állapotával. Pl. Besztercebányán 1703-ban, majd 1710-ben is sürgették a rendezést. Eperjesen 1721-ben rendelte el a királyi biztos a rendezést, mert az iratokat a padlón szétszórva találta. Nagyszombatban 1724-ben szintén teljes rendetlenségben találta a királyi biz12 tos az iratokat s ezért a tanács es a választott polgárság tagjaiból álló bizottságot rendelt ki, hogy naponként néhány órán át foglalkozzanak a levéltár rendezésével. Hasonló intézkedés történt 1764— ben Sopron város levéltárával kapcsolatban; a kamara a királynő nevében szigorú parancsot adott a tanácsnak, hogy a levéltárban lévő összes rendezetlen iratokat a város fő-.és aljegyzőjével egy hozzáértő tanácsos irányitása alatt rendeztesse, lajstromoztassa s az iratokat tartalmuk szerint külön-külön szekrényfiókokban helyeztesse el. Pest város levéltárának helyzetét szintén nem tartotta kielégitőnek az 1767-ben ott járt királyi biztos. Először is olyan helyiségben tartották az iratokat, amelyen a tanács elé idézett felek átjártak, azonfelül pedig az iratok minden időrendi vagy egyéb csoportosítás nélkül rendezetlenül hevertek a levéltárban, minthogy az Írnokok /kancellisták/ állandóan más munkával voltak elfoglalva. Ezért el-