Levéltári Szemle, 15. (1965)
Levéltári Szemle, 15. (1965) 1–2. szám - TÖRTÉNETI ADATTÁR - Felhő Ibolya: A magyarországi városi levéltárak története / 115–150. o.
~ 119 rendelte, hogy külön személyt alkalmazzanak, aki minden más munká1.4. tói mentesen egyedül az iratok rendezésével foglalkozzak. E felsőbb helyről elrendelt nagyobb levéltárrendezésekkel kapcsolatban más városokban is felmerült a rendezéssel megbizott személyek külön fizetésének kérdése, ami az első lépés volt a külön levéltárosi állás kialakulása felé. így az 1760-as-években a kamara engedélyezte Pozsony város egyik szenátora számára évi 150 forint, Sopronban két tanácsos számára évi 100-100 forint kifizetését, Besztercebányán pedig 177^hen a jegyző számára a lajstromozás és rendezés munkájáért évi 100 ft jutalomdij fizetését. Ebben az időben már nemcsak a királyi kamara, illetve a kamarai tanácsosok soraiból a tisztujitásokra kiküldött királyi biztosok, hanem az 1724-ben szervezett uj országos hatóság, a magyar királyi helytartótanács is törődött a szabad királyi városok levéltárainak helyzetével. Ismételten sürgette pl. 1769-től kezdve Besztercebánya város levéltárának rendezé15 sét. A kormányhatóságoknak e rendszeres gondoskodása következtében a XVIII. sz. utolsó évtizedeiben nagyobbaranyu rendezési munkák indultak meg a városok levéltáraiban. A szokásos külön dijazást 1776ban eltiltották ugyan: a helytartótanács körlevélben közölte a királynő nehezteleset amiatt, hogy a levéltárak rendezésére a szegény népet nagymértékben terhelő külön fizetéseket utalnak ki a közpénztárakból s meghagyta, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő, hanem ügyeljenek arra, hogy a jegyzők az iratokat évről-évre gondosan lajstromozzák, a fejlődés azonban tovább haladt a maga utján s az 1770es 1780-as években már több városban /pl. Budán, Pesten, Besztercebányán, Sopronban/ kizárólag a levéltár rendezése céljából alkalmazott külön levéltáros működött. Buda, az ország egyik legrégibb szabad királyi városa, amely 154l-ben került török uralom alá, bár középkori levéltárának csak néhány darabját tudta megmenteni, 1686ban bekövetkezett visszafoglalása után 90 évvel már ismét jelentős mennyiségű iratot őrzött, de teljesen rendezetlen állapotban. 1766-ban a kamara hozzájárult ahhoz, hogy Pscherer Andrást, a város kancellistáját a levéltár rendezésére alkalmazzák, s ékkor őt a tanács levéltárossá választotta. Ettől kezdve állandóan volt levél-