Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Kopasz Gábor: A községi bíróládák és irataik / 44–53. o.

- 51 ­A kákics! bíróláda iratainak jegyzéke? Io Az uradalommal kötött szerződések /legeltetési, makkol­tat ási/, 1816-1866. - 20 db. IIo Adókivetési és adó szedés! lajstromok, 1852-1853o ~ 4 db« IIIo Községi pénztári nyugták, 1852-1853« - 3 db. I?o A községgel kapcsolatos intézkedések, megállapodások, határozatok, 1852-1864o - 5 db e Az átai bíróláda iratai szintén értékes forrásada­tokát tartalmaznak, mind helytörténeti, mind általános történeti szempontbólo falán legértékesebb az a fentebb már említett egyezség­levél , amelyet Áta község az egerágí nótáriussal kötött annak fize­tésére vonatkozóano/Xta később a szalántai körjegyzőséghez tarto­zott*/ Érdekesek a község úrbéri perének iratai is, ame­lyet herceg Batthyány Fülöppel, a bólyi es sellyei uradalmak birto­kosával folytattak a községnek járó legelő és erdő szabályozásával kapcsolatbano A földesúr azt állította, hogy Áta Község a legelő­reszt már megkapta, erdőreszt viszont csak azok a Községek nyerhet­nek , amelyeket a nyílt parancs a faizási javadalom gyakorlatában találto Mar pedig Áta község 1847-ben faizott utoljára, 1848-tól fogva fát nem nyerto Áta « hasonlóan a bólyi uradalom többi 25 köz­ségéhez - megkapta telkenként a 10 4/8 legelő- és erdőilletményt* Utalnak a birólada iratai arra is, hogy Áta község­ben szinten elterjedt volt az állattényéaztés« A község közel 200 holdas uradalmi legelőt bérelt a bólyi hercegségtől, a szomszédos Szőkéd község natarábólo A bérösszeget két részletben fizettéko Ha a bojtárok a szomszédos erdőkben kárt tettek, az átaiak tartoztak ezt az uradalomnak megtérítenio Szabályozták a volt úrbéresek legelőhasználatát is* Külön legeltetési illetéket állapított meg a legelőbírtokossági közgyűlés olyan állattartókra, akik földtulajdonnal nem rendelkez­tek, de voltak szarvasmarháik, vagy sertéseiké A hazátlan zsellé­rek a volt úrbéres legelőre csupán egy sertést hajthattak ki díj­mentesen, a házas zsellérek pedig egy szarvasmarhét és két ser­tésto Szén felüli állatok esetében szarvasmarha után 8, sertés után pedig 3 koronát kellett legeltetési díj címén fizetni a föld­nélküli parasztoknako Legeltetési jogát, a volt úrbéres nem adhat­ta elo

Next

/
Oldalképek
Tartalom