Levéltári Szemle, 14. (1964)

Levéltári Szemle, 14. (1964) 4. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Kopasz Gábor: A községi bíróládák és irataik / 44–53. o.

- 52 ~ Az erdőbirtokossági tisztikart három évre választották és elnökből, erdőgondnokból

8 pénztárnokból

9 jegyzőből

t választmányi tagokból állotto Az erdőbirtokossági iratok között megtalálható a Baranya megyében lévő erdőkerületek beosztása az egyes községek erdőterületei nagyságénak feltüntetésével* Az átai biróláda iratainak jegyzé&es Io Községi legelő- es erdőbirtokossagi ügyek

9 szerző" Céae^

3 $Qfgf$€ déaek

9 jegyzőkönyvek

B gyűlési meghívók j> jegyzőkönyvi kivonatok t 1852-1906

0 *? 7 db

0 II o Községi leltarak /vagyon- 8 ingó« és ingatlanlel tar/, adóügyek /fogyasztási adó

s stb

e

/

s pénzügyek /iskolafenntartási hozzájárulás,, stbo/

c 1878~±93lo - 9 db

0 IIIo A községre vonatkozó megyei /bizottságokj árvaszék/ és járási határozatok /építési engedélyek

p stbc/, körjegyzői /Szalanta/ intézkedések, 1877-1936. - 18 db* IVo Járásbíróságig telekkönyvi és OFBo végzések^ értesítések „ 1877-1936, - 14 dbo Vo Vegyes hirdetmények, körlevelek >, 1881-1934* - 14 db* A községi biróládák egy-egy község helyzetét

$ körülményeit p életét mutatják abban az időszakban,, amelyben keletkeztek• Utalnak arra

í} hogy a fejlődés során mekkora utat kellett a falunak egy-két évszázad alatt megtennio A közöttük található lényegesebb iratoknak - mint plo szerződéseknek

3 képviselőtestületi jegyzőkönyveknek - forrásértékük igen becses és hasznos adatokat tártaimeznak a helytörténészek kutató munkájához« A biróládák iratai szorosan kapcsolódnak az illető körjegyzőségi irattárhoz és az abban fellelhető, a kisközségre vonatkozó egyéb iratokhoz• Helytörténeti kutatásnál

t vagy közelebbről a község történetének megírásához természetesen nem elegendő átnézni egy kisközség biróládai iratait, hanem össze kell gyűjteni a körjegyzőség irataiból is a községre vonatkozó adatokato A két anyag jól kiegészíti egymásto Sőt ezek& kivül minden más forrásanyagot is fel kell kutatni és nem utolsó sorban álni kell a megyei levéltári anyag nyújtotta lehetőségekkel

0 A biróládák iratai általában nem iktatóttak

0 A községi birok iratkezelése primitív^ minden rendszer nélküli volt és esu~ pán az íratok egyszerű megőrzésére terjedt ki

c

. Ha egy kisközség