Levéltári Szemle, 14. (1964)
Levéltári Szemle, 14. (1964) 3. szám - IRATTÁRI MUNKA - Szászi András: Egy szaklevéltár alakításának előmunkálatai / 95–107. o.
-97taloe munkaidő alatt folyt, elkedvetlenítette őket az a tudat,hogy míg selejteztek, a hivatali ügyintéző munkájuk felgyülemlett és ha nem akarták, hogy emiatt hátralékuk legyen, a selejtezésre fordított időt kénytelenek voltak díjtalanul végraAi túlórázással pótolni* Hosszas vitatkozás után végül az Országos Levéltárnak mégis sikerült elérnie, hogy ezt a selejtezés szempontjából hátrányos intézkedést megváltoztassák• Állandó munkacsoportot állítottak össze, s annak tagjai hivatali munkaidő után, díjazott túlórázással végezték a munkát, s mennyiség helyett a minőség került előtérbe• Ebben kétségtelenül nagy szerepe volt a selejtezés sorén jelentős mennyiségben feltért munkásmozgalmi dokumentumoknak is, amelyeket a kormányrendelet, illetve annak végrehajtására kiadott utasítás ór~ telmében a Magyar Munkásmozgalmi Intézet számára összegyűjtöttek„Bzek a munkásmozgalmi és más történeti dokumentumok az iratokat hamarosan azok előtt is értékessé tették, akik azelőtt a régi iratokban csupán papírgyártáshoz gazdaságosan használható nyersanyagot láttako Később mér azt is elismerték, hogy az itfatselejtezés szakértelmet igénylő felelősségteljes munka, s ennek eredményeként a követelményeknek megfelelőbb selejtezők beállítása fokozatosan lehetővé váltó Ebben Ozsvár Lukács selejtezési felelősnek is érdemei voltak, aki az Országos Levéltár szempontjaínak érvényesítését segítette 0 Időközben az államosított un e kisvasutak, mint pl* a Szeged-Csanádi Helyiérdekű Vasút, az Alföldi Első Gazdasági Vasút, a Mohács-Pécsi Vasút, stbo iratainak begyűjtése is folyto Az iratok legtöbbje teljesen összekuszált, lapokra széthullott, valósággal ömlesztett állapotban került a Vasúti Főosztály gondozásába• Ezekkel is növekedett a rendezetlen iratok mennyisége. A rendezés kérdését azonban az Országos Levéltár sürgetései ellenere sem oldották meg, pedig a kisvasúti iratanyag egyegy ügyiratára az ügyintézéshez is többször szükség volt, 8 nem kis munkával járt annak felkutatása 0 A rendezés elhúzódását munkaer •» hiánnyal is indokolták e "Rendelkezésre álló létszámkeretből nem lehet munkaerőket iratrendezés céljára felhasználni, mert a létszámhivatal azt nem engedélyez i G .e" "Minden erőt a forgalomra kell összpontosítanio eQ " "Szigorú kötött munkaerőgazdálkodás van*.*" "Munkaerőt csak tervfeladatok végzésére szabad igénybe venni©.«>" "Ilyen és hasonló indokokat hangoztattak Q Az íratok rendezése nem látszott olyan fontosnak, hogy az elvégzendő tervfeladatok közé ik-
